Üdvözlünk vándor! Ülj tüzünk mellé, és érezd jól magad nálunk
Köszöntő
Megtisztelsz látogatásoddal. Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy rohanó, gyilkos tempójú világunkban kicsit megpihenjünk, menedékre leljünk. Itt feltöltheted írásaidat, olvashatsz, eszmét cserélhetsz, vagy akár véleményt is nyilváníthatsz. Csupán egy valamit kérek tőled. Mindezt mindannyiunk örömére, szórakoztatására, kulturált körülmények között tedd meg. Most pedig kényelmesen helyezkedj el, és érezd jól magad.
Szellemi munkád után jogdíjat sajnos nem áll módomban fizetni, de elég legyen számodra a tudat, hogy remélhetőleg sokan olvassák majd azokat.
Fontos információ: Ahhoz, hogy a PIPAFÜST tagja legyél, szerzőink egyikétől kell beszerezned meghívót, vagy ajánlást.
Ha szeretnél tőlem többet olvasni, kérlek kattints a www.sneider.5mp.eu oldalra.
S. Szabó István
Számláló
Indulás: 2010-05-10
Jogvédelem
Az oldalon feltüntetett írásokat - szellemi termék - megilleti a szerzői jog védelme. Ha bármelyik mű elnyerte tetszésedet, és szeretnéd felhasználni azt, kérlek a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot.
Felszáll és körbefon, mint a pipafüst
Radnai István
PISTA-ATTILA KINŐTT RUHÁJA
Emlékszem az ikon hidegére
szádon, s verejtéked hogy szakadt...
mint kivégzett strelec felesége
üvöltök a Kreml fala alatt"
Anna Ahmatova: Rekviem - Bevezetés (1935)
(Rab Zsuzsa fordítása)
attila a világjáró párizs és a kótdazűr
maradhatott hát utána hézag mint a világűr
szerencséd volt egy kocsival hosszabb
aznap a vonat lett volna rosszabb
túléltél volna világháborúkat s fojtott
volna a kötél mert fegyelmet nem oltott
beléd a század és a szenvedély
így fennmaradt holtan az esély
kiforgatták szavaidat
szemezgették soraidat
rád adtak egy szűk ruhát
megint dönthetnéd a tökét
elkaphatnád tőkés tökét
nem játszanád a puhát
Csak egy gondolat
Ha ültettél egy fát, és írtál egy könyvet, már nem éltél hiába.
Egy irodalmi oldalhoz
Papírra vetett szárnyaló rímmé kócolt gondolat, Imádság, dallamban lélekkel eggyé fonódva. Poros betűink arany ecsettel fényesre fésülöd, Alvó ihletet születni a fényre, ragyogni hívod. Füstként illattal úszik a légen át a kósza vers Üres estéket parázslón szellemmel betöltve. Siess éteren át alkotó szívekhez s kezekhez, Tedd szebbé a napok megfakult színét!
Szerkesztők
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratot alapította és szerkeszti:
Itt megunt könyveidet cserélheted másik könyvre. Áruld el a mű címét, és azt, hogy milyen kötetet kérsz érte cserébe. Persze, írj ide egy elérhetőséget is! Ha viszont árulod a könyvet, akkor lécci vidd a kereskedőházunkba, egy "emelettel" lejjebb.
Pipafüst Kereskedőház
Itt eladhatsz és vásárolhatsz, kereshetsz és kutathatsz. Figyelem! Minden hirdetés - automatikusan - két hét elteltével törlődik. Az oldalt úgy használjátok, mint a Társalgót. Az üzenet részbe írjatok. Ötven hirdetésnek van helye.
Társoldalak (kattintható)
Érdekes oldalak
Bannercserére ajánljuk
Még egy gondolat
Milyen a múltad?
Azt tudod.
Milyen lesz a jövőd?
Nos.
Amilyenné teszed.
Ha széppé varázsolod a holnapod, akkor a jövőd is, és a múltad is szép lesz.
Hisz a holnapról, holnapután, már múltként beszélünk
Kiszakadt a csend belőlem. Hallottam, ahogy reccsent, éreztem a fájdalmat szívem tájékán, ahogy a bordák feszültek. Láttam is miként ment, lehorgasztott fejjel szemében igazgyöngy könnycseppekkel, s ahogy hullottak a földre ártatlan gyermeksírás csendült fel minden egyes cseppben. Talán nem érzett soha ekkora fájdalmat. Szabálytalan vonásain gyász tükröződött, mert nem tudott mit kezdeni az emberi fájdalommal, de ez a gyász úgy dobogott, mint valami gyönyörű, nem emberi szív. Szomjúsága lüktetett és kinyílt mint egy angyali virág és szirmaival itatta fel az elhullott cseppeket... Az én testem volt a menedékhelye, most az szolgál vigaszomul, hogy nem hagy el, csak kiszakadt, hogy ne bennem okozza ezt a fájdalmat. Olyan szoros kapcsolatban vagyunk egymással, amilyenben halandó sosem lehet. Mintha két puha szárny olvasztana egybe bennünket, benne a hit a remény és a szeretet...Az arca feltűnt előttem, mint egy kép a misztikum ködéből. Az én arcom és mégis félreérthetetlenül az övé. Ugyanaz a fény ragyogó zöld szemében, csak élénkebb. Ugyanaz a hajkorona, csak selymesebb és dúsabb. El kellene fordulnom. Elaludnom. Képet keresni egy másik dimenzióban, amelyben neki még nincs neve és valódi azonossága. Meredten néztük egymást. Ő és én: Mi. Míg szája szögletében megjelent az a szomorú, de édesen dacos mosolya, és az enyém is ilyenformára húzódott, s kinyitottam a Kaput.
Érzelmem hozzád töretlen,
mint álló Nap az ég delén,
felitta szívem sötét könnyeit.
Isten ránk nevet; kezében kristályserleg.
Egyszerűen hiszem magunk,
s mondom mint egy gyermek,
mit kimondani kell; szeretünk,
mert visszajött, s meghívott minket Isten.
Minden szándékom egyenes,
utam, csak egy – utú lehet,
tiszta, mint egy madárdal,
mit ujja hegyéről küldött felénk Isten.
Most adom régi – új önmagam
feléd áramló érzelmek sodrát,
gyanú–gát nem akaszthat meg,
örökkön – örökké, mint maga az Isten.
Mi egy vagyunk, jóra születten,
régóta egybeszakadtunk,
oltárunk füstje az égre száll,
minket nagyon szeret, bennünk van Isten.
Tudod és biztos hogy igen. Én úgy vagyok a fájdalommal, hogy bennem lévősége teszi "értékessé" az öröm és a boldogság pillanatait, mert a fájdalom örökké jelen van, míg a boldogság csak apró kis szikrák gyanánt pattog életünk során és most Köszönöm Neked ezen szikrák egyikét, mert valóban őszintén és Szeretettel fogadom "nem gratulációdat"
Szeretettel: moment
Elnézést ha nem reagálok Mindenkire külön-külön. Összefogom egy csokorba hozzám írt gondolataitokat mik jó érzéssel töltenek el...Köszönhető mindez Nektek.
Kedves Moment, a címből nem gondoltam, mekkora fájdalom lakozik Benned, , aki elvesztettél valakit, akit annyira szerettél. Még szomorúbbá tesz a tény, hogy keresed önmagad, hogyan találd meg a vígaszt. Könnyes szemmel írok Neked, s nem gratulálok, hanem szeretettel átölellek: Mila
Amint látjátok új fórumot csináltam. Ez tulajdonképpen weboldal a weboldalban. A teljeskörű használatához regisztrálni kell , csak úgy tudok moderátori jogot – vitaindítás, törlés, változtatás – adni, de az egyszerű hozzászóláshoz elég csak a téma címére kattintani, a többi értelemszerű. Kérem, hogy használjátok. Köszönöm! Ha valami miatt nem működne rendesen: >>Itt az eredeti oldal<<
Pályázat....
Határokon át!
Eredményhirdetés
Próza
I. Nagy Ilona: Örökségem a jussom, 270 pont
II. Orosz Lajos: Ki kell várni, ki kell várni, 130. pont
III. Nyéki Magda: Képeslapok és álmok, 109 pont
Vers
I. Orosz Lajos: Székelynek lenni, 69 pont
II. Ketel Ilona: Itthon, otthon, 57 pont
III. Gegő Rebeka: Magyarnak születtem, 46 pont
Gratulálunk!
Hogy regisztrálhatsz a Pipafüstön
Regisztrálni csak valamelyik szerzőnk meghívásával tudsz, mégpedig a következőképpen.
S. Szabó István vagy Kepes Károly emil címére - melyet megtalálsz a folyóirat bal oldalán, a szerkesztők neve alatt - elküldesz egy pársoros bemutatkozó levelet, a regisztrációs nevedet, a jelszódat, és megnevezed a szerzőt, akinek az ajánlásával szeretnél tag lenni.
Ha a szerző visszajelez nekünk, hogy vállalja érted a felelősséget, akkor zöld utat kapsz, regisztrálunk az oldalon, és teljes jogú tag leszel.
szép napot: S. Szabó István
Jó tanács
Tisztelt regisztrált felhasználó!
Az oldal használatával kapcsolatban a Menű / Belső levelezés oldalon találsz hasznos információkat.
Bejelentkezés nélkül nem tudsz semmiféle írott anyagot feltenni az oldalra.
Véleményezni tudsz ugyan bejelentkezés nélkül, de kicsit macerás a dolog.
Ha javasolhatom, akkor előbb a regisztrált neveddel és a jelszavaddal lépj be az oldalra, és csak azután láss hozzá írásod feltételéhez, olvasáshoz, véleményezéshez, cseteléshez
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Fájdalmasan szép vers kedves Moment!
Szeretettel gondolok rád!
Barátsággal ölel : Erika