- Janikám, Klárikám! De örülök, hogy megjöttetek, kerüljetek beljebb!
- Jaj, drága Sanyi bátyám, olyan nagy bajban voltunk, az egész család megkapta a harcsa, nyúl és zsiráf körömgombát. Életveszélyes betegség, az ember ha nem hal bele, akkor az intelligenciahányadosát teljes mértékben elveszíti. Csak és kizárólag az időben megkapott védőoltás az egyedüli segítség. Teljesen úgy éreztük magunkat, mint az egérfogóba szorult egér, ami csak úgy bámul még egy-kettőt a világba, szédült fejjel, hogy mielőtt a nagy, örök egértelenségbe lőné ki magát, még legyen egy kis öröme. És lett. A háziorvos fel is írta, ahogy meghallotta, mi a bajunk. Először karanténba rakott hat hétre, majd naponta négy vakcinát adatott be
és látja Sándor bátyám, milyen jól megvagyunk egészségileg. Átvészeltük, sőt kutyabajunk! Ej, lekopogom a fára, remélem kutyabajunk sincs, mert kutya körömgombát sem szeretnék, annak is hasonló a lefolyása.
- Mit locsogsz itt sületlenséget, drága egyetlen Janikám! Látod Margit nénéd sárga köpenyét?
- Igen.
- És mit fedezel fel rajta?
- Hát nem is tudom. Ha nem haragszik, olyan 8-10 kilóval termetesebbnek találom mint legutóbb.
- 35 kilót hízott gyermekem, 35 kilót! Ti fogytatok, vagy híztatok?
- Mi leadtunk ugyan 10 kilót, de megmenekült az életünk! Nem tudom, hogy jön ide Margit néni?
- Ő nem csak harcsa, nyúl és zsiráf, hanem vízi szamár körömgombát is összeszedett és úgy házastársi alapon átadta nekem is.
- Ez rettenetes! És mondja bátyám mikor történt mindez?
- Úgy két hónapja fiam.
- Hogy létezik az, hogy még élnek? Azt hiszem gyorsan el kellene húznunk a csíkot. Maguk fertőzőek, ha nem kaptak vakcinát.
- Mondd kisfiam, mennyi ideig tart ennek a szamárságnak a lefolyása?
- Hogyhogy? A harcsa, nyúl, zsiráf és vízi szamár körömgombára tetszik gondolni?
- Pontosan!
- Már mondtam az előbb, hogy hat hét.
- Mi két hónapja gombásodtunk be. Kutyabajunk nem volt, csak a kicsit kellemetlen napi szüret, így a munka mellett.
- Milyen szüret?
- Tudod kisfiam, drága Janikám és drága Klárikám, nagy munka ám az ilyen típusú gombák szüretelése. Most már értem, hogy miért nevezik járványnak. Nem tudtam
róla, de az, valóban az! Tönkreteszi az ember életét. A hajam is égnek áll, ha belegondolok, hány kosárral kellett leszedni minden nap. Aztán gondold el, szegény Margit néni csak pucolta, pucolta a gombát, már a könyökünkön jött ki és zabáltuk.
- Az állatok elhullottak?
- Egy sem. Miért hullottak volna? Leszüreteltük róluk is a termést, az egész környéket elláttuk. Azt hiszem, a következő húsz évben senki nem akar gombát enni, annyi termett a faluban, nagyon sokan voltak gombások.
- Sanyi bátyám hogy áll az intelligenciahányadosával?
- Micsodával kisfiam?
- Mikor nézték utoljára?
- Nem tudom gyermekem mire gondolsz, ezt orvosok szokták csinálni? Valami vizsgálat?
- Pszichológusok, Sanyi bátyám.
- A pszichológus az olyan orvos-féle, nem?
- Éppen, ahogy mondja.
- Nos gyermekem, nekem még az összes leletem, lekopogom fára, hála Isten, mindig negatív volt, de mellékhatása mégis csak van ennek a járványnak - ahogyan ti nevezitek -, hatalmas, életveszélyes betegségnek.
- Micsoda édes, egyetlen Sanyi bátyám?
- Borzasztó étvágyunk lett, nem győzünk az erőnkkel azóta.
- Ez kellemetlen mellékhatás.
- Nem gyermekem, ez egyáltalán nem kellemetlen, kérdezd meg a szépségesen meghízott Margitkámat, nagyon örül neki. Korábban keresztrejtvényfejtő voltam, esténként, főleg télen. Most be kellett szereznem egy mázsányi füzetet, mert a fene tudja honnan jött ez a nagy változás, de sorra - egymás után - nézem át a sehonnan sem ismert matematikai és fizikai tételeket. Meg kell hagynom gyermekem, hogy rengeteg hibát találtam.
Egész nap integrálok, deriválok, logaritmálok...
- Mit tetszik csinálni?
- Most mondtam, nem szeretném megismételni!
- De hát Sanyi bácsinak három elemije van!
- Nem tudom fiam, úgy látszik, ez mellékjelenség. Margit nénéd rájött, miket szúrtak el a - nagy elméleteket gyártó - biológiai Nobel-díjasok. Most ezzel tengetjük
napjainkat szabadidőnkben. Ezeket a tévedéseket küldjük naponta százával az illetékes bizottságoknak világszerte. Kislányom, miért vagy úgy elpittyedve? Mind a kettőtöknek tudnám ajánlani, hogy a lelkiállapototok csorduló görbéjét... Na várjatok, megmutatom! Előveszek egy darab papírt, így. Nézzétek, itt a csorduló görbe, ez egy koordináta rendszer. Most behúzom ezt a függvényt, amelynek segítségével - ha rendesen ábrázoljuk érintőkkel -, megkapjuk az eredményt, majd logaritmáljuk az így kapott összeget. Egy derékszögű háromszög, rövidebb befogójának szöge lesz az átfogóval. Kiszámítjuk a cosinus komponenset és az így kapott eredményt, fejetek fölé emelve, naponta néhány percig forgassátok. Hetente számítsátok ki a hangulati tényezőt, mert a görbéitek hiperbolikusan fognak meredek javulásba.
- Görbék lennénk Sanyi bátyám?
- Görbék vagytok fiam, hangulati görbék, de majd visszapenderít mindent, úgy ahogy Margit nénétek és magam is felszedtünk 35-35 kilót, ti is gyönyörűen helyreálltok a lelki sérüléseitekből.
- Most sírjak vagy nevessek - súgta Jani a feleségének - azt hiszem el kellene mennem egy asztronauta macskának, ha gondolod velem jöhetsz.
- Milyen hülyék vagyunk, ha nem nyomatjuk tele magunkat - puszta ijedtségből - azokkal a micsodákkal, gomba farmunk is lett volna, meg ha ezeknek ennyit emelkedett a micsodájuk...
- Intelligenciahányadosuk drágám.
- Ja igen. Lassan jobban tudják mint én, csak eljátsszák, hogy ők ezt nem is tudták, meg hogy az nekik negatív. Szóval ha nekik emelkedett, hogy egyszerű horgászzsinórral, csak úgy kapkodják ki a tudományos cápákat a falu patakjából, akkor mi hová juthattunk volna! Mindenesetre az öreg receptjét csináljuk meg, aztán valami kedves beszélgetésben célzok rá, számítsa már ki, milyen beavatkozással lehetne hatástalanítani a hatástalanítókat, amiket kaptunk, hogy jól harcsa, nyúl, zsiráf, vízi szamár és egyéb körömgombát kapjunk mi is és végre felemelkedhessünk, mert most le vagyunk emelve. Tudod, nem?
- Ja kedves, mint polcról a mosószeres doboz.