Csalfa Bandi gyermekei

 

Egyetlen hét alatt az összes felnőtt nyulamat elpusztította egy gyógyíthatatlan betegség a Myxomatózis. Összesen hat anyanyúlból és egy bakból állt az évek során magam keresztezte nyúlcsalád. Nem mondanám nemesítésnek, mert az messze van tőle, ám mégis igyekeztem a legjobb tulajdonságú egyedeket összeházasítani. Éppen tizenhárom éve kezdtem felfigyelni egy ezüstös fajtára, aminek a vérvonalát még úgy is sikerült fenntartani, hogy amikor én magam nem tenyésztettem nyulat, anyu, vagy a nagyszüleim állományában akkor is megvolt az a fajta. Figyeltem rá, hogy ne vesszen ki. Pedig teljesen véletlenül, húsvétra érkezett az a bizonyos első ezüstbundás. Azóta eltelt pár év.

 

Utoljára egy harapós holland tarka baksi után egy kaliforniait sikerült beházasítanom a családba. Ő volt Csalfa Bandi. Körülbelül két hónaposan került hozzám. Az érdekes az volt, hogy kezdetben az egész nyuszi hamuszürke volt, amikor legelőször megláttam egy komolyabb tenyésztőnél. Azonnal lestoppoltam, és amikor a ketrecekért visszamentünk, már őt is magammal hoztam. Meglepetésemre már nem volt hamuszürke, hanem pont olyan, mint a kölyke, amit a felső képen láthattok velem. Hát ha azt mondja, hogy ő az, akkor ő az. Nincs mit tenni. Kereskedői véremnek köszönhetően így is ajándékként üzleteltem meg, az amúgy is olcsón vásárolt ketrecek mellé. Aztán végül ilyen lett:

 

 

Körülbelül egy héttel ezelőtt vettem észre, hogy Csalfa Bandi fülén kiütések lettek. Gondoltam, hogy talán sok szúnyog csípte meg és azért. Egészen úgy nézett ki. De egy-két nap alatt annyira rosszabbodott az állapota, hogy egyértelművé vált, hogy sokkal nagyobb a baj. Felhívtam az állatorvost, és elmondtam, hogy mik a tünetek. Beduzzadt a szemhéjuk, az orruk. Elmondta, hogy a szúnyog által terjesztett Mixomatózis járványvan. Ha már kijöttek a tünetek nincs mit tenni, le kell vágni. Amúgy nyúlról nyúlra érintés, cseppfertőzés útján nem fertőz, egyedül a szúnyogok viszik át egyik állatról a másikra. Most már nincs értelme beoltani, mert két hét múlva nem lesz szúnyog, és ha már fertőzöttek, akkor csak rosszabb lesz. Utóbbira bizony nagy esély volt. Pár nap múlva láttam egy új-zélandi vörös anyánál, a következő nap két ezüst anyánál és egy holland tarka anyánál. A holland tarkánál kilenc kisnyúl volt. Egyikük fertőzött. Érdekes módon az anyáknál a szemükön látszott meg először. Kötőhártya gyulladás. A picinél is. Azonnal cselekedtünk. Nem volt más választás és semmiképpen sem akartam a szenvedésüket meghosszabbítani. Maradt nyolc darab négyhetes kisnyúl, akiket bevittem a házba és a lépcsőfordulóban helyeztem el egy dobozban. Közülük további egy picin jött ki a kötőhártya gyulladás, de már éppen ötödik napja, hogy a többi tünetmentes. Hat - hét nap a maximális lappangási idő. Az első anya megbetegedését követő harmadik napon az utolsó két anyán is kijöttek a tünetek és még négy háromhetes kisnyúlon. A mai nap huszonegy darab négy-öt hetes kisnyúl van a lépcsőfordulóban. Jelenleg négy-hat napja tünetmentesek. Még van pár nap izgulás, hogy lesz-e még közte fertőzött - eddig csak egy volt.

 

Természetesen a túl korai választásnak is vannak veszélyei, így egy saját kigondolású gyógyteát kapnak inni: csalán, kamilla, cickafark és fodormenta gyógynövények keverékét. Természetesen nem szabadalmaztatott eljárás, de elvileg védelmet nyújt gyomorhurut, hasmenés és hasonlók ellen, ami a túl korán elválasztott piciket elviheti. Amúgy esős időben szoktam adni ezt a keveréket a nyulaknak megfázás ellen. Eddig még egyiknek sincs hasmenése, és az éjjel olyan virgoncak voltak, hogy hárman a legkisebbek közül ki is ugrottak a dobozból. Azóta is folyamatosan szökésben van valamelyikük. Nagyon életrevalóknak tűnnek. Mindenesetre nem sokat alszok, amióta állandó éjszakai életet élő lények vannak a házban. De hogy miért is hoztam be őket? Mert bent nincs szúnyog. És ha van még közte olyan, akit még nem csípett meg fertőzés hordozó szúnyog, annak bent van esélye az életben maradásra. Ha lejárt az idő és életben maradtak valamennyien, akkor kaphatnak védőoltást, amit félévente meg kell ismételni. Nem tudom, hogy ilyen veszteség után akarom-e újrakezdeni, és nem is elsősorban az anyagi veszteségre gondolok, hanem az érzelmi fájdalomra, de azt már látom, hogy a kis szökevények közül házi kedvencként lesz olyan, aki megmarad a házban. Talán egy új kis Csalfa Bandi lesz az új kedvenc.