Üdvözlünk vándor! Ülj tüzünk mellé, és érezd jól magad nálunk |
| |
|
Megtisztelsz látogatásoddal. Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy rohanó, gyilkos tempójú világunkban kicsit megpihenjünk, menedékre leljünk. Itt feltöltheted írásaidat, olvashatsz, eszmét cserélhetsz, vagy akár véleményt is nyilváníthatsz. Csupán egy valamit kérek tőled. Mindezt mindannyiunk örömére, szórakoztatására, kulturált körülmények között tedd meg. Most pedig kényelmesen helyezkedj el, és érezd jól magad.
Szellemi munkád után jogdíjat sajnos nem áll módomban fizetni, de elég legyen számodra a tudat, hogy remélhetőleg sokan olvassák majd azokat.
Fontos információ: Ahhoz, hogy a PIPAFÜST tagja legyél, szerzőink egyikétől kell beszerezned meghívót, vagy ajánlást.
Ha szeretnél tőlem többet olvasni, kérlek kattints a www.sneider.5mp.eu oldalra.
S. Szabó István
| |
|
Az oldalon feltüntetett írásokat - szellemi termék - megilleti a szerzői jog védelme. Ha bármelyik mű elnyerte tetszésedet, és szeretnéd felhasználni azt, kérlek a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot. | |
Felszáll és körbefon, mint a pipafüst |
Radnai István
PISTA-ATTILA KINŐTT RUHÁJA
Emlékszem az ikon hidegére
szádon, s verejtéked hogy szakadt...
mint kivégzett strelec felesége
üvöltök a Kreml fala alatt"
Anna Ahmatova: Rekviem - Bevezetés (1935)
(Rab Zsuzsa fordítása)
attila a világjáró párizs és a kótdazűr
maradhatott hát utána hézag mint a világűr
szerencséd volt egy kocsival hosszabb
aznap a vonat lett volna rosszabb
túléltél volna világháborúkat s fojtott
volna a kötél mert fegyelmet nem oltott
beléd a század és a szenvedély
így fennmaradt holtan az esély
kiforgatták szavaidat
szemezgették soraidat
rád adtak egy szűk ruhát
megint dönthetnéd a tökét
elkaphatnád tőkés tökét
nem játszanád a puhát
| |
|
Ha ültettél egy fát, és írtál egy könyvet, már nem éltél hiába.
| |
|
Papírra vetett szárnyaló rímmé kócolt gondolat,
Imádság, dallamban lélekkel eggyé fonódva.
Poros betűink arany ecsettel fényesre fésülöd,
Alvó ihletet születni a fényre, ragyogni hívod.
Füstként illattal úszik a légen át a kósza vers
Üres estéket parázslón szellemmel betöltve.
Siess éteren át alkotó szívekhez s kezekhez,
Tedd szebbé a napok megfakult színét!
| |
|
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratot alapította és szerkeszti:
S. Szabó István
sneider1@citromail.hu
istvan.szabo012@gmail.com
Társszerkesztő:
Kepes Károly
kkepes@gmail.com
Ha kérdésed, problémád vagy ötleted van az oldallal kapcsolatban, fordulj hozzánk bizalommal. | |
Hányan is vagyunk jelenleg? |
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratnak, jelenleg
78
regisztrált tagja van.
| |
Interjúk a Pipafüst szerzőivel |
| |
Drámák (Pályázati antológia) |
| |
|
Itt megunt könyveidet cserélheted másik könyvre. Áruld el a mű címét, és azt, hogy milyen kötetet kérsz érte cserébe. Persze, írj ide egy elérhetőséget is! Ha viszont árulod a könyvet, akkor lécci vidd a kereskedőházunkba, egy "emelettel" lejjebb.
| |
Társoldalak (kattintható) |
| |
|
Bannercserére ajánljuk | |
|
Milyen a múltad?
Azt tudod.
Milyen lesz a jövőd?
Nos.
Amilyenné teszed.
Ha széppé varázsolod a holnapod, akkor a jövőd is, és a múltad is szép lesz.
Hisz a holnapról, holnapután, már múltként beszélünk
S. Szabó István
| |
|
|
|
Bűnbánat2010.09.16. 00:23, Boér Péter Pál
- Vétkeztem atyám, oldozzon fel! - szól egy rekedtes hang a rács túloldaláról.
- Kezdd el fiam! - mondta a pap, aki egyből elkönyvelte, ez is sok filmet nézhetett, ha így kezd gyónni,
- hiszen ennek semmi köze a valós gyónáskezdéshez-, de mit számít a formaság, a lényeg a szándék. Semmi szükség versbe szedetten előimádkozni, nyugodtan mondhatja szabadon is - gondolta - és figyelt.
- Atyám, vétkeztem, oldozzon fel!
- Hallottam fiam, addig nem tudlak feloldozni, amíg nem tudom, mi alól oldozzalak fel. Én csak egy érdemtelen eszköz vagyok Isten kezében.
- Az van kérem, hogy loptam és raboltam.
A gyóntatószékben ülő papot néhány év után már semmi sem tudja igazán meglepni, hallott ő már sokkal durvábbakat is, és abban a soha ki nem nyitható titokládikában úgy őrzi őket, hogy még véletlenül sem tesz célzást egyikre sem.
- Ennél azért egy kicsit részletesebben szeretném hallani.
- Templomokat raboltam ki.
Itt volt az a pillanat, amikor a plébánoson először átfutott a hidegrázás.
- Mit csináltál!?
- Templomokat raboltam ki. Tudja, atyám, azért jöttem, mert megbántam.
- Ha nem bántál volna meg semmit, felesleges volna itt lenned, úgy sem lenne érvényes a gyónás, mint tudod. Mikor gyóntál utoljára?
- Elsőáldozó koromban atyám.
- Hány éves vagy?
- Negyvenkettő.
- Az nem tegnap volt.
- Nem, olyan 35 éve. Úgy csináltam, hogy papi civilben - misék után - mikor már minden kiürült, mint gondoskodó, a kegytárgyakat ellenőrző odatartozó tag, a kisebb méretű, de nagyon értékes kegytárgyakat fontoskodó arccal megfogtam, nézegettem és elindultam a sekrestye felé. Majd megtorpantam, forgattam egy kicsit, megcsóváltam a fejem, belesüllyesztettem az aktatáskába, aggodalmas arccal elindultam kifelé. Így a hívek, akik még bent voltak, azt hitték, hogy valami gond van és javítani vagy restaurálni viszem, amit éppen viszek.
A pap megdermedt, nem jutott szóhoz. Kérdezett volna, de nem bírt. A gyónó pedig folytatta.
- Tudja, atyám, az orgazdák a kicsi, értékes kegytárgyakat szeretik.
- Nem vagyok kíváncsi az orgazdák mentalitására. Ugye a szentélyben nem jártál?
- De atyám, amit lehetett, az oltárról is elemeltem. Kisebb tárgyakat, de cseppet sem értékteleneket.
- Csak arról nyugtass meg, hogy az Oltáriszentséget nem gyaláztad meg!
- Tisztelettel kérdezem, mit tetszik gyalázáson érteni?
A pap ekkor már legszívesebben kidobta volna a gyóntatófülke túlsó oldaláról, de erőt vett magán és fogadalma szerint megpróbált türelemmel viseltetni. Nem tudott válaszolni, remegett az idegtől, így a gyónó magától folytatta.
- Tetszik tudni, oltári szentségtartókat raboltam szép számmal.
- Az lehetetlen, azt nem lehet nem észrevenni!
- Mindig van az ilyesmire bedolgozó és egy, akár gyenge másolattal is kicserélve - általában - észre sem veszik.
- Ember, maga mit csinált?! Mit tett a szentséggel?
- A szentséget elhelyeztem az oltáron vagy betettem a tabernákulumba.
- Mit csináljak én magával? Ez egy égbekiáltó bűn! Egyedül nem is oldozhatom fel, akármennyire szánja-bánja bűnét, de nem látom, hogy azt tenné.
- Teljes szívemből bánok mindent, amit elkövettem és bennem van a vágy, hogy helyreállítsam - amennyire lehet - ezt a mérhetetlen gonoszságot. Valamikor én sem képzeltem magamról, hogy ilyen mélyre süllyedhetek, utána azt nem gondoltam, hogy egyszer eljön az idő, amikor képes leszek belátni, hogy amit teszek több mint aljasság, és valami - szavakkal le nem írható - késztetés hatására 35 év után bejövök a gyóntatószékbe.
- Az nem ér semmit, ha bejöttél a gyóntatószékbe, bűnbánat nélkül nincs bűnbocsánat!
- Említettem, hogy bánok mindent.
- Ember, én magát nem is oldozhatom fel az ilyen égbekiáltó bűnökre, csak püspöki engedéllyel adhatok feloldozást!
- Én megvárom, akár most, akár holnap, akár egy hét múlva.
- Várjon meg itt! Előbb csak annyit mondjon, mikor követte el az utolsó bűncselekményt?
- Úgy egy éve, azóta teljesen absztinens vagyok.
- Ne humorizáljon, legalább azt ne!
- Bocsánatot kérek, nem humornak szántam.
- Várjon itt!
Fél óra múlva érkezett az engedéllyel. Ilyenkor nincs részletezés, nem is lehet. Bejelenti, hogy égbekiáltó bűn feloldozására kér püspöki engedélyt, amit nem adnak meg automatikusan, csak ha a pap jelzi a gyónó igaz szándékát.
- Megjöttem. Bánd meg bűneidet!
- Megbántam atyám.
- Eltekintek attól, hogy a megbánó imát elmondd. Úgy veszem észre, hogy hitedet, vallásodat ősidők óta nem gyakoroltad. Feloldozlak hát.
Isten, a mi irgalmas Atyánk, aki Szent Fiának kereszthalála és feltámadása által kiárasztotta Szent Lelkét a bűnök bocsánatára, bocsásson meg neked és én feloldozlak téged az Atya, és a Fiú és a Szentlélek nevében, ámen. Isten megbocsátotta bűnödet, élj békében. Mi a szándékod ezután?
- Tudja atyám, ez volt az utolsó próbatételem. Valami nem enged, valami vonz, Valaki hív. Úgy döntöttem pap leszek!
Megint csak átjárta a hideg egy pillanatig a plébánost.
- Templomokat raboltál és pap akarsz lenni?
- Én már nem vagyok az, aki voltam. Bűneimet megbántam, épp az előbb oldozott fel. Elfelejtette az elégtételt kiszabni.
- Ismered az elégtétel fogalmát, tudod, hogy az csak szimbolikus. Általában egy Miatyánk, egy Hiszekegy, egy Üdvözlégy, netán egytized rózsafüzér, de a te esetedben ettől el kell tekintenünk. Elégtételül egy éven át minden nap - a nap bármely szakaszában - egy óra szentségimádásra térj be az első templomba, amelyik az utadba esik, akkor, amikor ezt teendőid megengedik.
- Meglesz atyám! Addig nem jelentkezhetek teológiára?
- Elméletileg természetesen jelentkezhetsz, gyakorlatilag jobb néven venném, ha utána tennéd.
- Megértettem, nem jelentkezem egy évig. Jövőre 43 éves leszek, ha Isten éltet, 49 évesen felszentelhetnek. 15-20 évig még akkor is szolgálhatok.
- Tovább is, ha az Úr úgy akarja. - válaszolt a pap. - Menj békével és ne vétkezz többet!
- Igyekezni fogok.
- Nem a lehetetlent kértem tőled, hiszen nem vétkezni sajnos - emberi természetünk kapcsán - lehetetlen, de legalább törekedj tiszta erőből.
- Meglesz!
Hét év után visszatért ugyanebbe a templomba. A pap a már igencsak öregedő személyt nem ismerte fel, de mikor említette, hogy kicsoda, micsoda, egyből beugrott. Ezt nem lehetett elfelejteni.
- Mit keresel itt fiam?
- Kérésem lenne...
- Mondd!
- Épp most végeztem, most szentelnek fel. Felszentelésem után az első misémet szeretném ebben a templomban celebrálni, ha nem kérek teljesen lehetetlent.
- Nem, Isten útjai kifürkészhetetlenek, neki semmi sem lehetetlen. Persze, hogy nem kérsz lehetetlent! Ezért vagyunk, ezért élünk, ezért szolgálunk. Gyere, tárt karokkal várunk!
| |
|
|
A Keresztanya Szlovákiában |
| |
|
Amint látjátok új fórumot csináltam. Ez tulajdonképpen weboldal a weboldalban. A teljeskörű használatához regisztrálni kell , csak úgy tudok moderátori jogot – vitaindítás, törlés, változtatás – adni, de az egyszerű hozzászóláshoz elég csak a téma címére kattintani, a többi értelemszerű. Kérem, hogy használjátok. Köszönöm! Ha valami miatt nem működne rendesen: >>Itt az eredeti oldal<<
| |
|
Határokon át!
Eredményhirdetés
Próza
I. Nagy Ilona: Örökségem a jussom, 270 pont
II. Orosz Lajos: Ki kell várni, ki kell várni, 130. pont
III. Nyéki Magda: Képeslapok és álmok, 109 pont
Vers
I. Orosz Lajos: Székelynek lenni, 69 pont
II. Ketel Ilona: Itthon, otthon, 57 pont
III. Gegő Rebeka: Magyarnak születtem, 46 pont
Gratulálunk!
| |
Hogy regisztrálhatsz a Pipafüstön |
Regisztrálni csak valamelyik szerzőnk meghívásával tudsz, mégpedig a következőképpen.
S. Szabó István vagy Kepes Károly emil címére - melyet megtalálsz a folyóirat bal oldalán, a szerkesztők neve alatt - elküldesz egy pársoros bemutatkozó levelet, a regisztrációs nevedet, a jelszódat, és megnevezed a szerzőt, akinek az ajánlásával szeretnél tag lenni.
Ha a szerző visszajelez nekünk, hogy vállalja érted a felelősséget, akkor zöld utat kapsz, regisztrálunk az oldalon, és teljes jogú tag leszel.
szép napot: S. Szabó István | |
|
Tisztelt regisztrált felhasználó!
Az oldal használatával kapcsolatban a Menű / Belső levelezés oldalon találsz hasznos információkat.
Bejelentkezés nélkül nem tudsz semmiféle írott anyagot feltenni az oldalra.
Véleményezni tudsz ugyan bejelentkezés nélkül, de kicsit macerás a dolog.
Ha javasolhatom, akkor előbb a regisztrált neveddel és a jelszavaddal lépj be az oldalra, és csak azután láss hozzá írásod feltételéhez, olvasáshoz, véleményezéshez, cseteléshez
| |
|
Ha valaki az oldalsávon szeretne elhelyezni valamit, kérem, hogy levél-csatolmányként küldje el valamelyik szerkesztő címére!
Kepes Károly | |
|
Boér Péter Pál Nagyító alatt és Le a láncokkal című novelláskötetei, a könyvekhez boerpeter_1959@yahoo
.com címen lehet jutni.
>>Részletesebben<< | |
|
Mária királynő
Tyúkanyó a kakukkfészekben
Elmenőben
Hétköznapi dráma
Hangok
Történet a kézművesről, a katonáról, és a királyról
Bódulat
Örömzene
A látogató
Állomások
Hogyan lehet abbahagyni egy ölelést?
Tűzmadár
Igazhitűek
Örömzene / "B" változat
szerelem kukac igazi pont hu
Lucia
Nem vagytok a magatokéi
Légvárak
Felfüggesztett zászlók
Nomádok
Fülöp bácsi és Barka néni
És akkor jöttek a magyarok
Csudálatos élet
Az irat
Hajnali vonat
Az idő foglyai
Lorensz
Csak pozitívan
Kálmánember
Piroska és a farkas
A halálraítélt
Testvéri szeretet
Amerikai vendég
A végzet
Vívódások
Reni 78
Vérszívó a szomszédom
Sivár
A fal mögött
Az azurkék keresése
Moira Zrt.
Az aranyhallá változott királylány
A tüntetés
A Törpepacsirta (Egy trónörökös rossz álma)
A lelkem színpadán
Büszkeség és balítélet
Szellemes történet
Engedj ki
Blood of Mary
Kegyetlenek
Kurva vagyok
Szerecsendió
Mai dráma
A miniszterelnök
A színdarabok a Játék / drámák oldalon olvashatók és véleményezhetők.
Ha bármelyik mű elnyeri a tetszésedet, és szeretnéd színre vinni azt, akkor a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot.
| |
|
Itt kedvetekre dumálhattok.
| |
|
Csak egy életem van.
Kérlek ne rontsd el, mert nincs hozzá jogod!
(Remélem a Pipafüst oldalait politikusok is olvassák)
S. Szabó István
| |
|
2024. Május
H | K | S | C | P | S | V | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 |
|
| | |
|
2024.02.06. 10:32
2023.12.17. 12:02
2023.11.26. 08:38
2023.08.27. 10:37
2023.08.27. 10:36
2023.08.21. 16:28
2023.08.15. 17:49
2023.06.19. 18:32
2023.06.19. 18:32
2023.06.04. 16:37
2023.06.01. 14:02
2022.12.28. 20:11
2022.11.01. 21:09
2022.11.01. 06:01
2022.09.13. 06:01
2022.08.05. 08:53
2022.07.01. 17:45
2022.05.08. 21:07
2022.05.01. 06:25
2022.05.01. 06:25
| |
|
|
Izabella, talán gondold azt, hogy soha nem késő. :)