Alapítva: 2010. május 10.

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Üdvözlünk vándor! Ülj tüzünk mellé, és érezd jól magad nálunk
 
Köszöntő

Megtisztelsz látogatásoddal. Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy rohanó, gyilkos tempójú világunkban kicsit megpihenjünk, menedékre leljünk. Itt feltöltheted írásaidat, olvashatsz, eszmét cserélhetsz, vagy akár véleményt is nyilváníthatsz. Csupán egy valamit kérek tőled. Mindezt mindannyiunk örömére, szórakoztatására, kulturált körülmények között tedd meg. Most pedig kényelmesen helyezkedj el, és érezd jól magad.

Szellemi munkád után jogdíjat sajnos nem áll módomban fizetni, de elég legyen számodra a tudat, hogy remélhetőleg sokan olvassák majd azokat.

Fontos információ: Ahhoz, hogy a PIPAFÜST tagja legyél, szerzőink egyikétől kell beszerezned meghívót, vagy ajánlást. 

Ha szeretnél tőlem többet olvasni, kérlek kattints a www.sneider.5mp.eu oldalra.

S. Szabó István

            

 
Számláló
Indulás: 2010-05-10
 
Jogvédelem

Az oldalon feltüntetett írásokat - szellemi termék - megilleti a szerzői jog védelme. Ha bármelyik mű elnyerte tetszésedet, és szeretnéd felhasználni azt, kérlek a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot.

 
Felszáll és körbefon, mint a pipafüst

Radnai István

PISTA-ATTILA KINŐTT RUHÁJA
 
Emlékszem az ikon hidegére
 
szádon, s  verejtéked hogy szakadt...
mint kivégzett strelec felesége
üvöltök a Kreml fala alatt"
Anna Ahmatova: Rekviem - Bevezetés (1935)

(Rab Zsuzsa fordítása)

 
attila a világjáró párizs és a kótdazűr
maradhatott hát utána hézag mint a világűr
szerencséd volt egy kocsival hosszabb
aznap a vonat lett volna rosszabb
 
túléltél volna világháborúkat s fojtott
volna a kötél mert fegyelmet nem oltott
beléd a század és a szenvedély
így fennmaradt holtan az esély
 
kiforgatták szavaidat 
szemezgették soraidat
rád adtak egy szűk ruhát
 
megint dönthetnéd a tökét
elkaphatnád tőkés tökét
nem játszanád a puhát

 

 
Csak egy gondolat
Ha ültettél egy fát, és írtál egy könyvet, már nem éltél hiába.

 
Egy irodalmi oldalhoz

Papírra vetett szárnyaló rímmé kócolt gondolat,
Imádság, dallamban lélekkel eggyé fonódva.
Poros betűink arany ecsettel fényesre fésülöd,
Alvó ihletet születni a fényre, ragyogni hívod.
Füstként illattal úszik a légen át a kósza vers
Üres estéket parázslón szellemmel betöltve.
Siess éteren át alkotó szívekhez s kezekhez,
Tedd szebbé a napok megfakult színét!

 

 
 
Szerkesztők

A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratot alapította és szerkeszti:

S. Szabó István

sneider1@citromail.hu

istvan.szabo012@gmail.com

Társszerkesztő:

Kepes Károly

kkepes@gmail.com

Ha kérdésed, problémád vagy ötleted van az oldallal kapcsolatban, fordulj hozzánk bizalommal.

 
Hányan is vagyunk jelenleg?

A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratnak, jelenleg

78

regisztrált tagja van.

 

 
Interjúk a Pipafüst szerzőivel
 
Drámák (Pályázati antológia)

 
Lapozható könyvek

 

 
Könyvet, könyvért
Itt megunt könyveidet cserélheted másik könyvre. Áruld el a mű címét, és azt, hogy milyen kötetet kérsz érte cserébe. Persze, írj ide egy elérhetőséget is! Ha viszont árulod a könyvet, akkor lécci vidd a kereskedőházunkba, egy "emelettel" lejjebb.
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Pipafüst Kereskedőház
Itt eladhatsz és vásárolhatsz, kereshetsz és kutathatsz. Figyelem! Minden hirdetés - automatikusan - két hét elteltével törlődik. Az oldalt úgy használjátok, mint a Társalgót. Az üzenet részbe írjatok. Ötven hirdetésnek van helye.
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Társoldalak (kattintható)

 

 
Érdekes oldalak

.

Bannercserére ajánljuk

 
Még egy gondolat

Milyen a múltad?

Azt tudod.

Milyen lesz a jövőd?

Nos.

Amilyenné teszed.

Ha széppé varázsolod a holnapod, akkor a jövőd is, és a múltad is szép lesz. 

Hisz a holnapról, holnapután, már múltként beszélünk

S. Szabó István

 
 
 
Bútorjavítás!

Vállalom antik, stíl és modern bútorok kárpitos, asztalos felújítását, restaurálását!


Elérhetőségem: kkepes@gmail.com, vagy +36702487179


Ha az egeret a dobozra vezetjük,a mozgás megáll!

 
Felvételek
 
Fontos oldalak
 
Hírdetőfal
 
Itt töltsd fel írásaidat

Kutyakomédia

2010.05.15. 20:49, Scott

Tara Scott

 

Kutyakomédia

 

 

 

 

   

Ezen a nyáron történt. A lányom munkából hazafelé igyekezett, s közben felhívott, hogy a közelünkben lévő kisboltból, hozzon-e valamit? Már nem emlékszem mit kértem, de meg kellett állnia, vásárolni. Mikor hazaért, azonnal elmesélte, hogy a bolt előtt megetetett egy kutyát, már napok óta a környéken kóborol. Nem lepett meg, mert ő is, apja is úgy jár dolgozni, hogy a csomagtartóban mindig van egy-egy konzerv, cicáknak, és kutyáknak való szárazeledel nylonzacskóban, és egy üveg víz. Mindketten sajnálkoztunk, hogy időről-időre mennyi állat kerül az otthonából az utcára sorsára hagyva, illetve a segítőkész emberek jóindulatára bízva.

Napok teltek el, s az egyszeri etetésből, mindennapos rendszer lett. Többször próbálta nekem megmutatni a kutyát, de olyankor éppen valahol másfelé járt. A kisbolt tulajdonosától megtudtuk, hogy négyen-öten is hazavinnék, de még a lányomnak sem engedte megsimogatni magát, aki már több mint egy hete etette. Sőt! Oda sem ment a letett ételhez, amíg ő be nem ült az autóba.

Egyik nap, a frissen kimosott ruhát teregettem az udvaron, mikor a szomszédasszonyom szintén megjelent egy kosár ruhával. Miután üdvözöltük egymást, elmondta, hogy nagyon dühös, mert a városba kellett volna mennie, de amikor elindult a buszmegállóhoz, az utcából kifordulva meglátta a nagy vörös kutyát, amelyik egy ideje rettegésben tartja a környéket. Én nem tudtam, miről beszél, amit jeleztem is felé, mert addig valóban nem hallottam róla. Eltelt egy hét, és egy délután kint ültem a konyha mögött lévő teraszon, gyönyörködtem a mögöttünk lévő erdőben, melyet hátulról ragyogott be a hanyatló nap, s így a levelek aranyszínű kontúrban ragyogtak. Mivel egy sport- és egy katonai reptér között lakunk, sosem lehet tudni, mikor mi repülhet az ember felé, amit feltétlenül látni kell, a távcső mindig mellettem várja a padon, hogy felkapva közelebb hozza az aktuális látnivalót. A két kutyánk, a bokrok alatt hűsölt, mikor megjelent a hátsó kerítésünk mögött, és az udvar felé nézelődött. Úgy negyven méter hosszú a kertünk, így felkaptam a távcsövet, hogy jobban lássam. Az első közelképben lenyűgözött a szépsége. Úgy másfélszer akkora volt, mint a Németjuhászunk, teste sárga volt a farkától a fejéig, a hátán vörös sáv húzódott, az orrnyergétől fekete, s a szeme körül fekete álarcot viselt. Alig bírtam betelni a látvánnyal. Nagy bundás farka a hátára kunkorodott, és az egész kiállása erőt, büszkeséget sugárzott. Valósággal lenyűgözött. Pár perce figyelhettem, mikor szomszédasszonyom valamiért kiszaladt a melléképületükbe.

- Julika! Nézd, milyen gyönyörű az a kutya ott hátul! – mutattam a hátsó kerítés felé, miközben felálltam a padról.

Julika odafordult, majd csodálkozva, és mérgesen válaszolta:

- Ez az a kutya, amelyikről beszéltem valamelyik nap. Miatta fordultam vissza.

- Ez? – lepődtem meg. – De hát olyan szép.

- Szép, bár pár kiló elférne rajta, de veszélyes.

Pár pillanatig még nézte, majd visszament a házba. Döbbenten ültem vissza, s a kutya tovább állt. Délután miután a lányom hazatérve beszámolt a napjáról, meséltem neki a kutyáról.

- Eljött idáig? – kérdezte csodálkozva.

- Tudod kié? – kérdeztem.

- Azt etetem már két hete, tudod, meg akartam mutatni. Többen elvinnék, egy jelentkező telefonszámát fel is írtam, ha nekem engedi magát egyszer megsimogatni, és megfogni, felhívom és hazaviszi.

- Az jó volna, akkor biztos jó helyre kerülne. Remélem sikerül! Kár lenne érte, hiszen csodaszép.

A következő héten, egyszer engedte magát megsimogatni a lányomnak, de amikor hátralépett megdörzsölt a cipője talpával egy kavicsot, erre a kutya megijedt, és elszaladt.

Egyik nap, be kellett mennem a tőlünk úgy tíz kilométerre lévő városba, pár dolgot elintézni. Hazafelé jövet, láttam a kutyát. Egy asszony után ballagott, a fülei lesunyva, a farka behúzva a lábai közé. Örültem, hogy autóban ültem. Lehúzódtam, tudtam, hogy az asszony a következő utca első házában lakik, így megálltam, megvártam, míg épségben belépett a kapun.

Azon a héten többször megjelent a kertünk mögött, megállt, benézett s időnként a mi két házőrzőnkkel jól megugatták egymást. Aztán eljött a hétvége. Péntek este hazajött a férjem vidéki munkájából. Szombaton délután, amikor kicsit csökkent a hőség, az udvaron tettünk-vettünk. Megjelent a szép állat.

- Szegény – szólt a férjem –, nem tudom, hol tud inni ebben a hőségben – mondta, majd hozott egy eldobható tálat, kitette a kapun kívülre, és öntött bele vizet. A kutya, azonban ahogy meglátta közeledni, a kezében lévő tállal sem törődve elrohant.

- Majd visszajön – mondta párom, és elnézett az udvar mögé, ameddig csak ellátott.

- Itt van mögöttünk a Tisza nem messze - mondtam –, lehet, hogy oda jár le inni.

Vasárnap délután visszaindult férjem, a távolabbi nagyvárosba dolgozni, hogy elkerülje a hétfő reggeli kamioncsúcsot. Hét óra körül indult, a nap még javában sütött. Miután bezártam mögötte a kaput, elindultam a járdán a ház felé. A szélénél ott ült Kathy, a németjuhászunk és a két éve Karácsonykor az utcáról hozzánk került Foxi keverék, Kicsi a lányunk szerzeménye. Lehajoltam, mint mindig, ha mellettük mentem el, hogy megsimogassam őket. Mikor felegyenesedtem, meghűlt bennem a vér. Úgy három méterre tőlem, a házunk sarkánál állt a kutya, és egyenesen a szemembe nézett. Vannak helyzetek, amikor egy ezredmásodperc alatt, gondolatok tömkelege fut át az ember agyán. A kertünk hátul egy kb. két méter magas drótfonatból készült kerítésben végződik, felette két sor szögesdróttal a hívatlan látogatók ellen. Közepén kétszárnyas nagykapu, mely lakattal záródik. Hogy jött be, és hogy mert bejönni, amikor háromheti etetés után még csak meg sem simogathatta a lányom? Mit csináljak? Tudtam, ha hirtelen mozdulatot teszek, vagy rákiáltok, esetleg rám támad.

Rendes beszédhangon, de határozottan így szóltam hozzá:

- Te nem itt laksz, menj ki!

Legnagyobb meglepetésemre megfordult, és elindult a kert hátulja felé. A fák, bokrok takarásában el is tűnt, így baj nélkül úsztam meg a találkozást. Azonban a viselkedése megzavart. Úgy egy óra múlva két tálban főtt marhabelsőséget vittem ki a kutyáinknak. Az idegen a ház végénél, a szomszéd és a köztünk lévő kerítés mellett állt. Nézte, ahogy a tálakat letettem. Megijedtem, nehogy rátámadjon a kutyáinkra az ételért, de nem mozdult. Bezártam a járda melletti kiskerítés kapuját, mely arra szolgált, hogy a hozzánk látogatókat ne ugrálják össze, így elkülönítettem Kathytől, és Kicsitől. Bementem, és egy nagyobb etetőtálat jól megpakoltam a maradék hússal. Mikor kiléptem a házból, ugyanott találtam. Nézte, ahogy a mieink esznek. Kiléptem a kiskapun, és letettem a tálat.

- Gyere enni! – biztattam, de csak nézett rám, nem mozdult.

Bementem a házba, de alig vártam, hogy az ablakhoz érjek, és láthassam, mit csinál.  

Belehajolt a tálba, és csak időnként nézett fel, nem fenyegeti-e veszély. Mikor később kimentem, már nem volt sehol, csak a tál tátongott üresen. Megnyugodtam, hogy legalább aznap jóllakott. A mi két kutyánk, minden évszakban a házon belül alszik, a szélfogó ajtó keretébe kis léckaput szereltünk, így az előtér kényelmes helyet biztosít nekik. Este, mikor behívtam őket aludni, körülnéztem, de nem láttam, bár a sok bokortól nem látható át a kert. Délelőtt sem került elő, sem belül, sem kívül a kert mögött. Nem értettem miért, de valahogy aggódtam érte. Dél körül jött a postás, az ugatásra kinéztem, láttam tovább haladni. A hőséget Kathy és Kicsi szintén az előtérben vészelik át, aludtak, míg átléptem rajtuk, hogy a postaládát kiürítsem. A kerti csap a házunk előtt foglal helyet, s hogy ne csúfoskodjon, sövénnyel ültettük körbe. Tavaly a harmadik kutyánk - aki a szabadságot választotta egy, a kerítés alatt kapart lyukon keresztül -, a nyári hőségben gödröt ásott a kerti csap betonozott aljának oldalába. Ahogy a járdán haladtam a kapu felé, a szemem sarkából mozgásfélét érzékeltem. Odanéztem, és nem akartam hinni a szememnek. A gödör széle felett, a sövény töve között egy szempár csillogott rám. Akkorát nevettem, hogy valószínűleg az utca végén is hallották.

- Ezt nem hiszem el! – mondtam hangosan, mert abban a pillanatban jöttem rá, hogy a hívatlan vendég egyszerűen átvert. Nem kiment, hanem elbújt. Lenyűgözött az okossága. Nevetve mentem be a házba, nem szóltam hozzá, nem akartam, hogy megijedjen. Többször kinéztem, s láttam a feje tetejét. Jó hűvöset talált, a harminchat fokos melegben, bár nem is sejtettem, hogy az a gödör akkora. Kíváncsi voltam, mikor jön elő. Este szokás szerint kivittem a vacsorát a két kedvenceinknek, és elkészítettem az övét is. Amint letettem a tálakat, és a kutyáink falatozni kezdtek, kibújt a sövény túloldalán, biztos, ami biztos alapon, majd odament a kerítés mellé, csakúgy, mint előző este.

- Gyere enni! – néztem rá, de nem mozdult. Ismét biztattam, mire két-három lépést közelebb lépett, de a szemét le nem vette rólam. Lassan lehajoltam, s mire letettem a tálat, mellettem állt, és ami ezután történt, arra igazán nem számítottam. Megnyalta a kezem, ahogy a tál leért a földre. Bevallom hősiesen, a szemem teleszaladt könnyel, mert abban a pillanatban megértettem mindent. Ez a „rettegett” jószág egyszerűen szeretetet, és gondoskodást keresett, amit az utcára kerülve hirtelen elvesztett. S mivel az ember, akitől fél, megpróbálja elzavarni, ha elég bátor arrébb rúgni, rosszabb esetben elpusztítani, ennek a szegény állatnak az utóbbi hetekben csak üldöztetésben volt része. Azért ment mindenki után, mert reménykedett, hogy valaki megérti a szemével közölt szavait, mert bizony az állatok beszélnek hozzánk, csak kevesen értik meg a beszédüket. Megsimogattam a fejét, megveregettem a vállát, s hogy ne zavarjam, csak halkan mondtam újra: - egyél! Egyél nyugodtan!

Leültem a lépcső támfalára, és néztem, ahogy eszik. Miután befejezte, hálából belém törölte a száját, és össze-vissza nyalta a kezem, azt sem tudta, mit csináljon velem. Örült, mert megértettem, mit szeretne. Kicsi mögém bújt, s Kathy nem bántotta, csak a szokásos féltékenységből származó morgások jelezték, hogy éppen meghúzza a határokat a jövevénynek. Pár nap alatt sok mindent megtudunk egy kutya viselkedéséből. Ami a legmeglepőbb volt, ez a kb. negyvenkilós állat, valójában egy nagyra nőtt csecsemő, vagyis még kölyök volt, hihetetlen humorral fűszerezve. Kedvenc játéka volt, miután rájött, hogy Kicsi fél tőle, hogy fölé állt, majd óvatosan lefeküdt, maga alá lenyomva a Kicsit, az mozdulni sem mert, ezután oldalról húzgálta a fülét, bekapta az egész orrát, de arra mindig vigyázott, hogy ne okozzon fájdalmat. Napok teltek el, s ő egyre jobban itthon érezte magát. A lányom felvetette, hogy nevet kellene adni neki. Gondolkodtunk, de nem is tűnt annyira egyszerű feladatnak. Én a Lobo-ra gondoltam, gyermekkorom remek filmélménye alapján, mely egy farkasról szólt. Kipróbáltuk.

- Lobo! – szóltam felé, mikor egyszer szemben állt velünk. Erre megfordult, és maga mögé nézett, gondolom azt hitte, hogy Lobo valahol mögötte áll. Hatalmasat nevettünk, és letettünk a Lobo névről. Aznap egyszerűen kutya maradt. Aztán egyszer csak nem tudom, honnan jött az ihlet, Rocconak szólítottam, s ez telitalálat volt. Nemcsak hátranézett, de oda is jött hozzám. Az első hétvégén a beköltözését követően, a férjemmel vásárolni indultunk. Mikor bezártam a kaput, Rocco ott állt belül, s a szeméből ezt olvastam ki:

- Hová mész? Itt hagysz? Ki fog nekem enni adni? – kérdezte, kétségbeesve.

- Sietünk vissza, ne félj! – mondtam, míg beültem az autóba.

Hazatértünkkor, óriási volt az öröme. Nagyságra már nem nőtt, de megerősödött, robosztus kutya lett belőle. A játékossága töretlen, a szeretete irántunk határtalan. A minap, délelőtt főztem, s míg vártam, hogy felforrjon az étel, a téli nap, mely beragyogta a mögöttünk lévő havas gátat, erdőt az ablakhoz csalt. Rocco, a konyha mögötti, kis, derékig érő kerítéssel, kapukkal lekerített pihenőrészben a kerti asztalról próbálta levenni a rossz diókat. Kinyitottam a teraszajtót, s kiszóltam:

- Te mit csinálsz itt? Nem mész ki azonnal? Tudod, hogy ide nem jöhetsz be!

Erre elfutott a hátsó kiskapuhoz, mellette, ahol a feszítődrótot a beugráskor kissé lenyomta, kiugrott, és rohant előre, a bejárati ajtó felé. Kíváncsi voltam, mit csinál, így kinyitottam az ajtót. Ötven kiló szeretet zúdult be rajta, s össze-vissza nyalva a kezeimet, azt mondta a tekintete:

- Soha többet! Esküszöm, hogy soha többet nem megyek be oda, csak ne küldj el!

Megfogtam a pofiját két oldalt, s nyugtatóan így szóltam:

- Jól van, nem történt tragédia, csak ne menj be oda! – s lehajolva, homlokához nyomtam a homlokom.

Ahogy felegyenesedtem és elengedtem a fejét, rám nézett. A szeme nevetett, és mosoly szaladt körbe a fején.

- Igen? Akkor jó! – olvastam a szeméből, s kiszaladt az ajtón, a többiekkel játszani.

Mondom, imádni való.   

 

 

 

5 hozzászólás
Idézet
2010.05.17. 13:13
boerpeter


Nagyon jó történet, kitűnően előadva!


Válasz:

Köszönöm, Péter. Jó, hogy itt is találkozunk.

Üdv: Tara.

Idézet
2010.05.16. 21:27
presbiter

Ne haragudj, de én nagyon kritikus vagyok az olvasmányaim terén, ami nem tud megfogni az első oldalon, azt csapnivalónak tartom, ami viszont leköt, azt nem tudom letenni, míg el nem olvastam. Van aki elmondja pár sorban, van aki bő lére ereszti, mint én most, de csak az számít, az olvasót fogja-e érdekelni.

A Te írásodról szólva, megmondom őszintén, lenyűgöztél. Igazi profi történet, mikor elhúzod a sztorit, akkor is mesterien fokozod az izgalmat. Lebilincseltél, köszönöm! Neked regényt kell írni!


Válasz:

Kedves presbiter!

Köszönöm, hogy olvastad írásomat, és örülök, ha tetszett. Regényekkel kezdtem, még nem tudom, hogy lehet feltenni őket. gondolom, folytatásokban. Ahogy tisztázódik, felteszem az elsőt.

Üdv: Tara.

Idézet
2010.05.16. 15:02
Mira

Kellemes olvasmány, szép történet! Gratula! :-)


Válasz:

Kedves Mira!

Köszönöm, hogy időt szántál írásomra. Örülök, ha tetszett.

Szeretettel üdv: Tara.

Idézet
2010.05.16. 07:38
mila

Drága Tara,

úgy látom a szeretet az egész család erénye, amiből az állatoknak is jut.

Szőp írás. Nagyon tetszik.

Puszillak: Mila


Válasz:

Drága Milám!

Annyira magam alatt vagyok! Reggelre meghalt a 17 éves cicánk.  A férjem találta meg, és sírva jött vissza az emeletre a hálóba elmondani. 2 éve hatalmas műtétje volt, de olyan szépen felépült belőle, hogy szinte csoda volt. 2 napja hirtelen megfogyott, Zoli óránként etette, és állandóan ki akart szökni. Reggel az ajtónál találta meg, Ott aludt el végleg. Tudom, hogy öreg volt, de annyira hiányzik. Az előtérben alszik, a 3 kutyánk, és amikor az öreg Németjuhászunk meglátta Zolit, odament a cicához, megbökte az orrával, és Zolira nézett. Nem értette, mi történt. Két Mályva közé temette el, a konyhaa mögöt lekerített pihenőrészben.

Bocsáss meg, hogy Rád zúzídottam a bajom, de tudom, hogy Te tudod, mit érzek.

Szeretettel puszillak: Tara.

Idézet
2010.05.15. 21:05
Luca

Ez a kedvenc történetem tőled, Tara. :)


Válasz:

Drága Lucám!

Köszönöm, és még mindíg imádom ezt a képedet. Pussz.

Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
 
 

Feltöltési minitanfolyam


 A cimkézés értelme és haszna


 
A Keresztanya Szlovákiában
 
Határokon át...
 
Webes Fórumunk

Amint látjátok új fórumot csináltam. Ez tulajdonképpen  weboldal a weboldalban. A teljeskörű használatához regisztrálni kell , csak úgy tudok moderátori jogot – vitaindítás, törlés, változtatás – adni, de az egyszerű hozzászóláshoz elég csak a téma címére kattintani, a többi értelemszerű. Kérem, hogy használjátok. Köszönöm! Ha valami miatt nem működne rendesen: >>Itt az eredeti oldal<<

 

 
Pályázat....

Határokon át!

 

Eredményhirdetés 

 

Próza

 

I. Nagy Ilona: Örökségem a jussom, 270 pont

 

II. Orosz Lajos: Ki kell várni, ki kell várni, 130. pont

 

III. Nyéki Magda: Képeslapok és álmok, 109 pont

 

Vers

 

I. Orosz Lajos: Székelynek lenni, 69 pont

 

II. Ketel Ilona: Itthon, otthon, 57 pont

 

III. Gegő Rebeka: Magyarnak születtem, 46 pont

 

Gratulálunk!

 

 

 
Hogy regisztrálhatsz a Pipafüstön

Regisztrálni csak valamelyik szerzőnk meghívásával tudsz, mégpedig a következőképpen.

 

S. Szabó István vagy Kepes Károly emil címére - melyet megtalálsz a folyóirat bal oldalán, a szerkesztők neve alatt - elküldesz egy pársoros bemutatkozó levelet, a regisztrációs nevedet, a jelszódat, és megnevezed a szerzőt, akinek az ajánlásával szeretnél tag lenni.

 

Ha a szerző visszajelez nekünk, hogy vállalja érted a felelősséget, akkor zöld utat kapsz, regisztrálunk az oldalon, és teljes jogú tag leszel. 

 

 szép napot: S. Szabó István

 
Jó tanács

Tisztelt regisztrált felhasználó!

Az oldal használatával kapcsolatban a Menű / Belső levelezés oldalon találsz hasznos információkat. 

Bejelentkezés nélkül nem tudsz semmiféle írott anyagot feltenni az oldalra.

Véleményezni tudsz ugyan bejelentkezés nélkül, de kicsit macerás a dolog. 

Ha javasolhatom, akkor előbb a regisztrált neveddel és a jelszavaddal lépj be az oldalra, és csak azután láss hozzá  írásod feltételéhez, olvasáshoz, véleményezéshez, cseteléshez

 
Játék
 
Menü
 
Erotikus történetek
 
A Vezérlőről

Ha valaki az oldalsávon szeretne elhelyezni valamit, kérem, hogy levél-csatolmányként küldje el valamelyik szerkesztő címére!

Kepes Károly

 
Megjelentek!

Boér Péter Pál Nagyító alatt és Le a láncokkal című novelláskötetei, a könyvekhez boerpeter_1959@yahoo
.com címen lehet jutni.

>>Részletesebben<<

 
 
Drámák
 

Mária királynő

Tyúkanyó a kakukkfészekben

Elmenőben

Hétköznapi dráma 

Hangok

Történet a kézművesről, a katonáról, és a királyról

Bódulat

Örömzene

A látogató

Állomások

Hogyan lehet abbahagyni egy ölelést?

Tűzmadár

Igazhitűek

Örömzene / "B" változat

szerelem kukac igazi pont hu

Lucia

Nem vagytok a magatokéi

Légvárak

Felfüggesztett zászlók

Nomádok

Fülöp bácsi és Barka néni

És akkor jöttek a magyarok

Csudálatos élet

Az irat

Hajnali vonat

Az idő foglyai

Lorensz

Csak pozitívan

Kálmánember

Piroska és a farkas

A halálraítélt

Testvéri szeretet

Amerikai vendég

A végzet

Vívódások

Reni 78

Vérszívó a szomszédom

Sivár

A fal mögött

Az azurkék keresése

Moira Zrt.

Az aranyhallá változott királylány

A tüntetés

A Törpepacsirta (Egy trónörökös rossz álma)

A lelkem színpadán

Büszkeség és balítélet

Szellemes történet

Engedj ki

Blood of Mary

Kegyetlenek

Kurva vagyok

Szerecsendió

Mai dráma

A miniszterelnök

A színdarabok a Játék / drámák oldalon olvashatók és véleményezhetők.

Ha bármelyik mű elnyeri a tetszésedet, és szeretnéd színre vinni azt, akkor a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot.

 

 
Társalgó
Itt kedvetekre dumálhattok.
 
 
 
Beszéljük meg
 
Pályázati hírdoboz

 

 

 
Apró kérés
Csak egy életem van. 
Kérlek ne rontsd el, mert nincs hozzá jogod! 
 
(Remélem a Pipafüst oldalait politikusok is olvassák)
 
 
S. Szabó István
 
Óra
 
 
Szavazás
Mi a véleményed az oldalon megjelent művekről
Osztályozd őket

Kitűnő (124 / 69%)
Jeles (26 / 14%)
Jó (12 / 7%)
Közepes (8 / 4%)
Elégséges (2 / 1%)
Elégtelen (9 / 5%)

Szavazatok száma: 181

Létrehozás időpontja:
2010-08-13 06:28:44

Szavazás lezárva:
2019-12-21 12:29:12


Lezárt szavazások
 
Naptár/ajánló
2024. Május
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
BlogPlusz
Friss bejegyzések
2024.02.06. 10:32
2023.12.17. 12:02
2023.11.26. 08:38
2023.08.27. 10:37
2023.08.27. 10:36
2023.08.21. 16:28
2023.08.15. 17:49
2023.06.19. 18:32
2023.06.19. 18:32
2023.06.04. 16:37
2023.06.01. 14:02
2022.12.28. 20:11
2022.11.01. 21:09
2022.11.01. 06:01
2022.09.13. 06:01
2022.08.05. 08:53
2022.07.01. 17:45
2022.05.08. 21:07
2022.05.01. 06:25
2022.05.01. 06:25
Friss hozzászólások
 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 

Ugye tudod, hogy számos oldalunkba még bele sem lapoztál! Kukkants be oda is, hátha találsz valami számodra érdekeset, fontosat.

 

Hivatalos, hogy jön a Haikyuu!! Gomisuteba no Kessen movie! Magyar nyelvû plakát, magyar feliratos elõzetes!    *****    Todoroki Shoto Fanfiction oldal, nézzetek be és olvassatok! Új Shoto nendoroid blog az oldalon!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?