Üdvözlünk vándor! Ülj tüzünk mellé, és érezd jól magad nálunk |
| |
|
Megtisztelsz látogatásoddal. Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy rohanó, gyilkos tempójú világunkban kicsit megpihenjünk, menedékre leljünk. Itt feltöltheted írásaidat, olvashatsz, eszmét cserélhetsz, vagy akár véleményt is nyilváníthatsz. Csupán egy valamit kérek tőled. Mindezt mindannyiunk örömére, szórakoztatására, kulturált körülmények között tedd meg. Most pedig kényelmesen helyezkedj el, és érezd jól magad.
Szellemi munkád után jogdíjat sajnos nem áll módomban fizetni, de elég legyen számodra a tudat, hogy remélhetőleg sokan olvassák majd azokat.
Fontos információ: Ahhoz, hogy a PIPAFÜST tagja legyél, szerzőink egyikétől kell beszerezned meghívót, vagy ajánlást.
Ha szeretnél tőlem többet olvasni, kérlek kattints a www.sneider.5mp.eu oldalra.
S. Szabó István
| |
|
Az oldalon feltüntetett írásokat - szellemi termék - megilleti a szerzői jog védelme. Ha bármelyik mű elnyerte tetszésedet, és szeretnéd felhasználni azt, kérlek a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot. | |
Felszáll és körbefon, mint a pipafüst |
Radnai István
PISTA-ATTILA KINŐTT RUHÁJA
Emlékszem az ikon hidegére
szádon, s verejtéked hogy szakadt...
mint kivégzett strelec felesége
üvöltök a Kreml fala alatt"
Anna Ahmatova: Rekviem - Bevezetés (1935)
(Rab Zsuzsa fordítása)
attila a világjáró párizs és a kótdazűr
maradhatott hát utána hézag mint a világűr
szerencséd volt egy kocsival hosszabb
aznap a vonat lett volna rosszabb
túléltél volna világháborúkat s fojtott
volna a kötél mert fegyelmet nem oltott
beléd a század és a szenvedély
így fennmaradt holtan az esély
kiforgatták szavaidat
szemezgették soraidat
rád adtak egy szűk ruhát
megint dönthetnéd a tökét
elkaphatnád tőkés tökét
nem játszanád a puhát
| |
|
Ha ültettél egy fát, és írtál egy könyvet, már nem éltél hiába.
| |
|
Papírra vetett szárnyaló rímmé kócolt gondolat,
Imádság, dallamban lélekkel eggyé fonódva.
Poros betűink arany ecsettel fényesre fésülöd,
Alvó ihletet születni a fényre, ragyogni hívod.
Füstként illattal úszik a légen át a kósza vers
Üres estéket parázslón szellemmel betöltve.
Siess éteren át alkotó szívekhez s kezekhez,
Tedd szebbé a napok megfakult színét!
| |
|
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratot alapította és szerkeszti:
S. Szabó István
sneider1@citromail.hu
istvan.szabo012@gmail.com
Társszerkesztő:
Kepes Károly
kkepes@gmail.com
Ha kérdésed, problémád vagy ötleted van az oldallal kapcsolatban, fordulj hozzánk bizalommal. | |
Hányan is vagyunk jelenleg? |
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratnak, jelenleg
78
regisztrált tagja van.
| |
Interjúk a Pipafüst szerzőivel |
| |
Drámák (Pályázati antológia) |
| |
|
Itt megunt könyveidet cserélheted másik könyvre. Áruld el a mű címét, és azt, hogy milyen kötetet kérsz érte cserébe. Persze, írj ide egy elérhetőséget is! Ha viszont árulod a könyvet, akkor lécci vidd a kereskedőházunkba, egy "emelettel" lejjebb.
| |
Társoldalak (kattintható) |
| |
|
Bannercserére ajánljuk | |
|
Milyen a múltad?
Azt tudod.
Milyen lesz a jövőd?
Nos.
Amilyenné teszed.
Ha széppé varázsolod a holnapod, akkor a jövőd is, és a múltad is szép lesz.
Hisz a holnapról, holnapután, már múltként beszélünk
S. Szabó István
| |
|
|
|
Negyvennégy nap - 5. rész2015.02.16. 10:48, kaposy
Amit elképzelünk, meg is valósul (...)
A vidámság és a jókedv
pedig a legerősebb fegyver
a betegségek ellen.
A sebészek nem adják fel
Az általános sebészet a kórház harmadik emeletén van. A női részleg a folyosó középen levő recepciótól jobbra, a férfi balra. A sebészet mindig helyhiánnyal küszködik, ezért is van a gyors, műtét utáni hazaküldés ezen az osztályon. Így kerültünk öt társammal együtt a női osztály legtávolabbi kórtermébe, a folyosó végére. A költözés után vártam az ilyekor szokásos ápolónő megjelenését, ám helyette egy jó száznyolcvan magas, szakállas fiatalember jött, akinek a nyakában nem lógott sztetoszkóp, rögtön sejtettem, hogy nem orvos. A megérzésem jó volt, mert a bemutatkozásnál elmondta, hogy ő a fiú nővérke, és szólítsam ápolónak. Vért vett, lázat mért, adott két injekciót, majd távozott. Később jó barátságba kerültünk. Az injekciót ügyesen adta, sok nővér a nyomába sem léphetett. Délután meglátogatott R. A. doktor, aki a jobb lábam két ujját is operálta, és P-Sz. J. osztályvezető főorvos, és bal lábamat hosszasan nézték. Mégis megmenekül? – reménykedtem magamban. Másnap nagyvizit után jött értem egy betegszállító, aki P.-Sz. – J főorvos rendelőjébe vitt. A főorvos közelről vizsgálta a lábamat, bokánál megemelte, látszott, hogy a szagára kíváncsi. Visszaült az asztalához, a gumikesztyűt a többi orvosi szeméthez dobta, majd csak ennyit mondott:
- Várunk! Két nap múlva jöjjön vissza. Elképzelhető, hogy beszárad.
Két nap múlva újra megnézte, hosszan gondolkodott, majd friss kötést tetetett rá és visszaküldött a kórterembe. Látszott, hogy nem erre várt. Nagyon hallgatott, és ez gyanús volt. Az ujjamnak egész más szaga volt, mint két napja, és ez nem jót jelentett.
Hétfőn jelezték, hogy se vacsorát, se reggelit nem kapok. Reggel hozták a szokásos papírt, elolvasás nélkül aláírtam és vártam a műtőslegény. „Ma vége a bal lábamnak is” – gondoltan és egy kicsit elkenődtem. Titokban még egy-két könnyem is kijött. „Hogyan lesz ezután láb nélkül? Hogyan megyek a könyvtárba, a gimibe? Mi lesz kedvenc sírjaimmal az öregtemetőben? Elveszik minden, amibe belekezdtem?” Nem bírtam tovább, a párnába temettem az arcomat és sírva fakadtam. Mozgást hallottam és gyorsan abbahagytam, hogy ne lássák gyengeségemet. Szerencsére az ápoló fiú jött, észrevett mindent, de elnézett az esemény mellett. A „bátorító” tablettát hozta. Egy idő után a műtősfiú jelent meg az ajtóban. Gyorsan „műtétképessé” tettem magam, majd „mehetünk” szóval jeleztem, hogy indulhatunk a szike alá.
A műtő előtt várni kellett egy-két percet. A fejem jobbra-balra fordítva megállapítottam, hogy a kórházban az egyhangúság uralkodik. A színek, az épület elemei, a ruhák – minden egyforma. Nyílt a műtő ajtaja és betoltak a sebészek birodalmába. Ismét R. A. doktor volt a sebész. Csak rám nézett és biccentett a fejével, közben az altató orvos beadta a megfelelő mennyiséget. Sötétét lett.
A harmadik emeleti folyosó végén levő kórteremben ébredtem. Azonnal a paplanhoz nyúltam és a bal lábamra voltam kíváncsi. Nem hittem a szememnek, megvolt a lábam, csak a lábfejemen volt kötés. Néhány pillanat múlva érkezett R. A. doktor és látta a zavaromat.
- Rosszul van Németh úr – kérdezte.
- Nem…nem…, de megvan a lábam – dadogtam.
- Persze, hogy megvan, csak a két fertőzött ujját távolítottuk el. A lába nem szerepelt a műtéti tervben sem, csak az ujjai. Nem olvasta el a papírt, amit aláírt?
- Nem – mondtam kicsit szégyenkezve, de örömmel.
- Legközelebb tessék elolvasni, amit aláír, mert bármi előfordulhat – mondta, majd könnyed mosollyal távozott.
Újra megnéztem a lábam, megvolt, de mégsem tudtam örülni, valami rossz érzés keringett bennem. Hamarosan a megérzésem igazolódott, ugyanis a frissen operált rész elkezdett előbb zsibbadni, majd apró szúró fájások jelentkeztek. Csengettem a nővérnek. Az ápoló fiú jött, és kérésemre fájdalomcsillapítót adott. A fekete felhők szép lassan gyülekeztek, majd éjszaka kitört a vihar.
A fájdalomcsillapító nem nagyon hatott, ezért az ápoló fiútól kértem injekciót. Neki volt valami titkos receptje, kértem belőle. Mint mondta nem titkos, csak a többiek nem alkalmazták, mert több injekcióból kell keverni, és macerás. Hatott is úgy éjfélig, de akkor újra elkezdett fájni a friss seb. Kértem az éjszakás nővért, hogy adjon valamit, de megtagadta, mondván már sok fájdalomcsillapítót kaptam. Legalább két órán át olyan fájdalmaim voltak, hogy már az ájulás kerülgetett. Ekkor jött a mentő ötlet, és hangosan jajgatni kezdtem, mire odajött az ügyeletes orvos. Rögtön azt kérdezte, hogy mikor kaptam fájdalomcsillapítót. Egy perc sem telt el és hozták az injekciót, és reggelig nyugodtan aludtam. A reggeli nagyvizit előtt átkötötték a sebemet, kiderült, hogy a tegnapi műtét után a vérzés csak most állt el teljesen.. A nagyviziten az osztályvezető főorvos félre hívta R. A. doktort és valamit nagyon magyarázott neki. Ez a nap nyugalommal telt, másnap reggelig. A lábam lüktetett, de bírtam.
Hétvége volt és Cs. főorvos volt az ügyeletes. Vasárnap a nővér jelezte, hogy mindenki bontsa ki a kötését, mert az ügyeletes orvos, vizitet tart. Hozzám is odaért és ledöbbentem a szavain:
- Nem jó ez a láb! Nagyon nem jó! – monda sokat sejtetően
Cs. főorvosnak kunszentmiklósi gyökerei vannak. Személyesen sosem beszéltem vele, de a városhoz való kötődése egy kis pluszt adott a véleményének. Átszaladt az agyamon, hogy itt valami mégsem passzol. „Ha annyira reménytelen volna a helyzet, akkor az osztályvezető főorvos nem szólt volna bele” – bíztattam magamat. De rossz érzéseim voltak, amelyek hamarosan igazolódtak is. Naponta többször vettek vért, kaptam a vérhígítót és az inzulint. A vércukor szintjét sikerült stabilizálni. Elláttak injekciós tűvel, cukormérővel, de az inzulint továbbra is a nővérek adták be. Itt is kialakult a egy „szobaparlament”, a doktorok és a nővérek nagy bánatára. Nem egyszer szólt a nővér éjfél körül, hogy „zárják be az ülést a mai napra, mert a többiek nem tudnak aludni”.
" Áh! A diktatúra betette a lábát a kórterembe a bögyös nővérke személyében. Holnaptól sztrájkolok. De azt se lehet, mert nincs szakszervezet. Így jártam" - morfondíroztam magamban, majd szép csendben elaludtam.
/Folytatása következik/
| |
|
|
A Keresztanya Szlovákiában |
| |
|
Amint látjátok új fórumot csináltam. Ez tulajdonképpen weboldal a weboldalban. A teljeskörű használatához regisztrálni kell , csak úgy tudok moderátori jogot – vitaindítás, törlés, változtatás – adni, de az egyszerű hozzászóláshoz elég csak a téma címére kattintani, a többi értelemszerű. Kérem, hogy használjátok. Köszönöm! Ha valami miatt nem működne rendesen: >>Itt az eredeti oldal<<
| |
|
Határokon át!
Eredményhirdetés
Próza
I. Nagy Ilona: Örökségem a jussom, 270 pont
II. Orosz Lajos: Ki kell várni, ki kell várni, 130. pont
III. Nyéki Magda: Képeslapok és álmok, 109 pont
Vers
I. Orosz Lajos: Székelynek lenni, 69 pont
II. Ketel Ilona: Itthon, otthon, 57 pont
III. Gegő Rebeka: Magyarnak születtem, 46 pont
Gratulálunk!
| |
Hogy regisztrálhatsz a Pipafüstön |
Regisztrálni csak valamelyik szerzőnk meghívásával tudsz, mégpedig a következőképpen.
S. Szabó István vagy Kepes Károly emil címére - melyet megtalálsz a folyóirat bal oldalán, a szerkesztők neve alatt - elküldesz egy pársoros bemutatkozó levelet, a regisztrációs nevedet, a jelszódat, és megnevezed a szerzőt, akinek az ajánlásával szeretnél tag lenni.
Ha a szerző visszajelez nekünk, hogy vállalja érted a felelősséget, akkor zöld utat kapsz, regisztrálunk az oldalon, és teljes jogú tag leszel.
szép napot: S. Szabó István | |
|
Tisztelt regisztrált felhasználó!
Az oldal használatával kapcsolatban a Menű / Belső levelezés oldalon találsz hasznos információkat.
Bejelentkezés nélkül nem tudsz semmiféle írott anyagot feltenni az oldalra.
Véleményezni tudsz ugyan bejelentkezés nélkül, de kicsit macerás a dolog.
Ha javasolhatom, akkor előbb a regisztrált neveddel és a jelszavaddal lépj be az oldalra, és csak azután láss hozzá írásod feltételéhez, olvasáshoz, véleményezéshez, cseteléshez
| |
|
Ha valaki az oldalsávon szeretne elhelyezni valamit, kérem, hogy levél-csatolmányként küldje el valamelyik szerkesztő címére!
Kepes Károly | |
|
Boér Péter Pál Nagyító alatt és Le a láncokkal című novelláskötetei, a könyvekhez boerpeter_1959@yahoo
.com címen lehet jutni.
>>Részletesebben<< | |
|
Mária királynő
Tyúkanyó a kakukkfészekben
Elmenőben
Hétköznapi dráma
Hangok
Történet a kézművesről, a katonáról, és a királyról
Bódulat
Örömzene
A látogató
Állomások
Hogyan lehet abbahagyni egy ölelést?
Tűzmadár
Igazhitűek
Örömzene / "B" változat
szerelem kukac igazi pont hu
Lucia
Nem vagytok a magatokéi
Légvárak
Felfüggesztett zászlók
Nomádok
Fülöp bácsi és Barka néni
És akkor jöttek a magyarok
Csudálatos élet
Az irat
Hajnali vonat
Az idő foglyai
Lorensz
Csak pozitívan
Kálmánember
Piroska és a farkas
A halálraítélt
Testvéri szeretet
Amerikai vendég
A végzet
Vívódások
Reni 78
Vérszívó a szomszédom
Sivár
A fal mögött
Az azurkék keresése
Moira Zrt.
Az aranyhallá változott királylány
A tüntetés
A Törpepacsirta (Egy trónörökös rossz álma)
A lelkem színpadán
Büszkeség és balítélet
Szellemes történet
Engedj ki
Blood of Mary
Kegyetlenek
Kurva vagyok
Szerecsendió
Mai dráma
A miniszterelnök
A színdarabok a Játék / drámák oldalon olvashatók és véleményezhetők.
Ha bármelyik mű elnyeri a tetszésedet, és szeretnéd színre vinni azt, akkor a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot.
| |
|
Itt kedvetekre dumálhattok.
| |
|
Csak egy életem van.
Kérlek ne rontsd el, mert nincs hozzá jogod!
(Remélem a Pipafüst oldalait politikusok is olvassák)
S. Szabó István
| |
|
2024. Május
H | K | S | C | P | S | V | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 |
|
| | |
|
2024.02.06. 10:32
2023.12.17. 12:02
2023.11.26. 08:38
2023.08.27. 10:37
2023.08.27. 10:36
2023.08.21. 16:28
2023.08.15. 17:49
2023.06.19. 18:32
2023.06.19. 18:32
2023.06.04. 16:37
2023.06.01. 14:02
2022.12.28. 20:11
2022.11.01. 21:09
2022.11.01. 06:01
2022.09.13. 06:01
2022.08.05. 08:53
2022.07.01. 17:45
2022.05.08. 21:07
2022.05.01. 06:25
2022.05.01. 06:25
| |
|
|
Várjuk!