Üdvözlünk vándor! Ülj tüzünk mellé, és érezd jól magad nálunk |
| |
|
Megtisztelsz látogatásoddal. Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy rohanó, gyilkos tempójú világunkban kicsit megpihenjünk, menedékre leljünk. Itt feltöltheted írásaidat, olvashatsz, eszmét cserélhetsz, vagy akár véleményt is nyilváníthatsz. Csupán egy valamit kérek tőled. Mindezt mindannyiunk örömére, szórakoztatására, kulturált körülmények között tedd meg. Most pedig kényelmesen helyezkedj el, és érezd jól magad.
Szellemi munkád után jogdíjat sajnos nem áll módomban fizetni, de elég legyen számodra a tudat, hogy remélhetőleg sokan olvassák majd azokat.
Fontos információ: Ahhoz, hogy a PIPAFÜST tagja legyél, szerzőink egyikétől kell beszerezned meghívót, vagy ajánlást.
Ha szeretnél tőlem többet olvasni, kérlek kattints a www.sneider.5mp.eu oldalra.
S. Szabó István
| |
|
Az oldalon feltüntetett írásokat - szellemi termék - megilleti a szerzői jog védelme. Ha bármelyik mű elnyerte tetszésedet, és szeretnéd felhasználni azt, kérlek a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot. | |
Felszáll és körbefon, mint a pipafüst |
Radnai István
PISTA-ATTILA KINŐTT RUHÁJA
Emlékszem az ikon hidegére
szádon, s verejtéked hogy szakadt...
mint kivégzett strelec felesége
üvöltök a Kreml fala alatt"
Anna Ahmatova: Rekviem - Bevezetés (1935)
(Rab Zsuzsa fordítása)
attila a világjáró párizs és a kótdazűr
maradhatott hát utána hézag mint a világűr
szerencséd volt egy kocsival hosszabb
aznap a vonat lett volna rosszabb
túléltél volna világháborúkat s fojtott
volna a kötél mert fegyelmet nem oltott
beléd a század és a szenvedély
így fennmaradt holtan az esély
kiforgatták szavaidat
szemezgették soraidat
rád adtak egy szűk ruhát
megint dönthetnéd a tökét
elkaphatnád tőkés tökét
nem játszanád a puhát
| |
|
Ha ültettél egy fát, és írtál egy könyvet, már nem éltél hiába.
| |
|
Papírra vetett szárnyaló rímmé kócolt gondolat,
Imádság, dallamban lélekkel eggyé fonódva.
Poros betűink arany ecsettel fényesre fésülöd,
Alvó ihletet születni a fényre, ragyogni hívod.
Füstként illattal úszik a légen át a kósza vers
Üres estéket parázslón szellemmel betöltve.
Siess éteren át alkotó szívekhez s kezekhez,
Tedd szebbé a napok megfakult színét!
| |
|
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratot alapította és szerkeszti:
S. Szabó István
sneider1@citromail.hu
istvan.szabo012@gmail.com
Társszerkesztő:
Kepes Károly
kkepes@gmail.com
Ha kérdésed, problémád vagy ötleted van az oldallal kapcsolatban, fordulj hozzánk bizalommal. | |
Hányan is vagyunk jelenleg? |
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratnak, jelenleg
78
regisztrált tagja van.
| |
Interjúk a Pipafüst szerzőivel |
| |
Drámák (Pályázati antológia) |
| |
|
Itt megunt könyveidet cserélheted másik könyvre. Áruld el a mű címét, és azt, hogy milyen kötetet kérsz érte cserébe. Persze, írj ide egy elérhetőséget is! Ha viszont árulod a könyvet, akkor lécci vidd a kereskedőházunkba, egy "emelettel" lejjebb.
| |
Társoldalak (kattintható) |
| |
|
Bannercserére ajánljuk | |
|
Milyen a múltad?
Azt tudod.
Milyen lesz a jövőd?
Nos.
Amilyenné teszed.
Ha széppé varázsolod a holnapod, akkor a jövőd is, és a múltad is szép lesz.
Hisz a holnapról, holnapután, már múltként beszélünk
S. Szabó István
| |
|
|
|
Amikor a szülők magukra maradnak2014.04.17. 10:52, Mila
Amikor a szülők magukra maradnak
Tibike mindég mosolygós arcú kisfiú volt, akiből deli szép fiatalember lett. Nem volt a környezetében olyan lány, akinek ne akadt volna meg a szeme rajta. Hatalmas nagy szempillákkal körülvett barna szemei csillogtak, hófehér fogai kivillantak, amikor nevetett.
A tanulást soha sem vitte túlzásba, de azért az évek során haladt osztályról osztályra.
Amikor befejezte a középiskolát, rögtön vitték katonának. Nem sokáig tartott akkor már a baka élet, mert csak egy évig viselték a mundért. Amikor leszerelt, rögtön munkába állt. Szolid fizetéssel rendelkezett kezdő létére, azért a szülők is belesegítettek a legénykedést fedező költségekbe, hiszen a barátokkal szeretett bulizni. Voltak neki átmeneti kapcsolatai, de a vére hajtotta, nem olyan egy helyen letelepedő típus lett belőle.
Nem sokáig tartott a családban a nyugodt élet.
Az egyik barátja hatására felmondott a munkahelyén, és elkezdte intézni a papírjait. Mivel Horvátországban született, felült a vonatra, és horvát útlevéllel indult haza, amivel utazhatott meghatározatlan időre, nem úgy, mint a szerbiai útlevéllel, ami mellett vízum kellett, és maximum három hónapra lehetett elhagyni az országot.
Berobogott a vonat a falujába, és amikor leszállt a vonatról, ijesztő fekete felhők gomolyogtak a feje felett, a villámok bevilágították a hazafelé vezető utat. Nem volt neki mindegy, amikor elkezdett zuhogni a záporeső, ami kezdetben óriási cseppekben hullott, úgy érezte a dobhártyáján félelmetesen dübörög, majd a széllel küszködve csurom vizesen lépett be a családi ház előszobájába.
Csapzott hajjal, az arcát törölgetve boldogan bejelentette a szülőknek: megy egy amerikai luxus hajóra dolgozni fél éves szerződéssel a zsebében.
Mintha a fekete felhők betódultak volna a házba, rátelepedtek a lélekre, falakra, képekre, a levegőből sem volt elég.
A szülők lezsibbadtak. Miért? Miért? Munkaviszonyban volt a fiuk, amikor a község lakosainak hetven százaléka munka nélkül tengődik. Az anyuka nem tudta visszatartani a könnyeit, és csak annyit mondott: „Szükség volt erre kisfiam?”
Az apuka szótlanul, befelé sírva viselte az elkerülhetetlent, de a szíve majd meghasadt. A szótlan percek éveknek tűntek.
Tibike törte meg a csendet.
–Éhes vagyok anyám. Van valami ennivalód?
–Van. Gyere.
–Ti nem esztek?
–Mi már vacsoráztunk, - mondta az apja.
Nem mondott igazat, de tudta, egy falat sem menne le egyikük torkán sem.
A fiút semmivel sem lehetet eltántorítani a tervétől. A házaspár attól félt, a nővére példáját követi majd, aki nagyon messzire ment férjhez. Megismerkedett a munkáján keresztül egy portlandi fiúval. Ámor nyila, és Amerika varázsereje, megtette a magáét, természetesen Csilla ment Amerikába, nem Jeffry maradt itt az országban. Hiába igyekeztek a szülők lebeszélni lányukat, ám a szerelem vakká teszi az embert, így minden igyekezet meddő maradt. Jó döntés volt? Ki tudja? Csilla idehaza jogászként jól keresett, amíg Amerikában alkalmi munkával küszködött, küszködik. Legtöbb időt egy áruházban töltött. Szült két gyereket, akiket az anyuka és az apuka felváltva ment Amerikába dédelgetni. Először az első szülöttet, aki erős allergiától szenvedett. Nagyon oda kellett figyelni, mit tesz a szájába. Nem egyszer szaladtak vele az orvoshoz. Ez volt a fő ok, de azért közre játszott a kölcsönös szeretethiány, a honvágy, és a szülők hiányérzete. Így mentek ki apuka és anyuka felváltva hat hónapra Amerikába, vigyáztak mindkét unokára, amikor az is a világra jött. Természetesen örültek a lányuknak is. Az unokák feledtették a távolság miatti szomorúságot. Nem csak játszottak a gyerekekkel, de tanították őket magyarul beszélni.
Mi lesz ezután? Tibike is itt hagyja őket, hiszen szeretetben, a széltől is óva nevelték fel a gyerekeiket. Öregségükre magukra maradnak? Erre gondolni sem mertek volna soha sem.
Most itt a fiatalabb, a fiuk, ő is messzi útra készül.
Gyorsan elröppent az egy hónap, amikor Tibikének indulnia kellett a hajóra.
A fiú indulás előtt megölelte az anyját, aki küszködött a sírással.
–Ne félj anyám, visszajövök hat hónap múltával. Hidd el, gyorsan elszalad az idő.
Majd az apjához lépett, magas, testesebb alkatú emberhez, aki csak csóválva a fejét, ennyit mondott ”Észen legyél, és nagyon vigyázz magadra!”
Tibike megérkezett Marseillesbe, ahol felszállt a tízemeletes luxus hajóra. Fényképésznek szerződtették, habár nem fotózott első osztályú fényképezőgéppel, de indulás előtt vett pár órát egy fényképésztől, és úgy vélte, nem lesz problémája. Igyekezett az utasok kedvébe járni. Nem panaszkodhatott, volt sok rendelés nála.
Az emberekkel elég nehéz dolgozni. Van ilyen is olyan is. Az egyik kedves, elégedettségét fejezi ki, a másik simán kifizeti a fényképet, a harmadik válogatja sokáig, melyiket is vegye meg, de akad olyan is közöttük, aki többször is visszamegy, de nem veszi meg a fényképét. Ingyen szerette volna. Azt nem lehetett. Mindjárt az első nap a főnöke bejelentette, senkit sem sajnál meg, nem adhatja a képeket ingyen, mert vele gyűlik meg a baja. Ez a szabály.
Egy házaspár mivel nem rimánkodhatta ki a képet, dühösen a főnöknél bepanaszolta Tibikét. Neveletlennek és arrogánsnak tüntették fel. Jöttek közösen a panaszkodókkal, de gyorsan befejeződött az incidens.
–Tisztelt utasaink, a fényképet ki kell fizetni, – mondta a főnök.
Ezzel lezárult a vita.
Tibike szorgalmasan tette a dolgát, de ugyebár nem csak dolgozni kell, hanem enni is. A felszolgálók között volt egy szemrevaló, tűzről pattant argentin lány, Viktória Lorenzo Seias, aki igyekezett sürögni, forogni Tibike körül. Nem nagyon kellett neki megerőltetni magát, mert Tibike szíve is gyorsabban dobogott Viktória közelében. Kezdetben csak szemeztek, de gyorsan kialakult a szerelem.
Szabad idejüket együtt töltötték. Egy ilyen idill alkalmával, viharba került a hajó.
Egybe folyt az ég a tengerrel, vak sötét lett világos nappal helyett. Rettenetes szélrohammal küszködött a hajó. Hatalmas hullámok támadtak, oly annyira, hogy az ötödik emeletig belemerült a hajó a tengerbe. Pánik tört ki az utasok között. Mindenki tódult a legfelső emelet felé. Tibike Viktória kezét fogva, csitította a többi személyzettel a kirándulókat kisebb nagyobb sikerrel.
Szerencsésen kikeveredtek a viharból. Ekkor átölelte egymást a két fiatal, és megegyeztek: többé nem mennek hajóra dolgozni.
Tibike még mindég karjaiban tartotta a törékeny, tőle másfél fejjel alacsonyabb lányt, és megkérdezte tőle.
–Lennél a feleségem?
Viktória a szemébe nézett, és boldogságtól remegő, halk hangon mondta ki az igent.
Ezek után Tibike megtelefonálta az apjának, hogy a hajóról egyenesen haza jönnek, és megesküdik Viktóriával. Szerezze be a szükséges papírokat, meg biztosítson spanyol nyelvű tolmácsot, mert Viktóriának is érteni kell, amit a hivatalos esküvőn hall, csak így lesz érvényes a házasságkötés.
Apuka tudta: elmegy a fiuk is a messzi Argentínába.
Anyuka épp Amerikában volt, az unokákkal töltötte legtöbb idejét.
Talán jobb is. Ki tudja?
Megérkeztek a fiatalok. Családi körben zajlott le az esküvő, és pár nap múlva a fiatal pár elutaztak Argentínába.
A családi ház kong az ürességtől.
| |
|
|
A Keresztanya Szlovákiában |
| |
|
Amint látjátok új fórumot csináltam. Ez tulajdonképpen weboldal a weboldalban. A teljeskörű használatához regisztrálni kell , csak úgy tudok moderátori jogot – vitaindítás, törlés, változtatás – adni, de az egyszerű hozzászóláshoz elég csak a téma címére kattintani, a többi értelemszerű. Kérem, hogy használjátok. Köszönöm! Ha valami miatt nem működne rendesen: >>Itt az eredeti oldal<<
| |
|
Határokon át!
Eredményhirdetés
Próza
I. Nagy Ilona: Örökségem a jussom, 270 pont
II. Orosz Lajos: Ki kell várni, ki kell várni, 130. pont
III. Nyéki Magda: Képeslapok és álmok, 109 pont
Vers
I. Orosz Lajos: Székelynek lenni, 69 pont
II. Ketel Ilona: Itthon, otthon, 57 pont
III. Gegő Rebeka: Magyarnak születtem, 46 pont
Gratulálunk!
| |
Hogy regisztrálhatsz a Pipafüstön |
Regisztrálni csak valamelyik szerzőnk meghívásával tudsz, mégpedig a következőképpen.
S. Szabó István vagy Kepes Károly emil címére - melyet megtalálsz a folyóirat bal oldalán, a szerkesztők neve alatt - elküldesz egy pársoros bemutatkozó levelet, a regisztrációs nevedet, a jelszódat, és megnevezed a szerzőt, akinek az ajánlásával szeretnél tag lenni.
Ha a szerző visszajelez nekünk, hogy vállalja érted a felelősséget, akkor zöld utat kapsz, regisztrálunk az oldalon, és teljes jogú tag leszel.
szép napot: S. Szabó István | |
|
Tisztelt regisztrált felhasználó!
Az oldal használatával kapcsolatban a Menű / Belső levelezés oldalon találsz hasznos információkat.
Bejelentkezés nélkül nem tudsz semmiféle írott anyagot feltenni az oldalra.
Véleményezni tudsz ugyan bejelentkezés nélkül, de kicsit macerás a dolog.
Ha javasolhatom, akkor előbb a regisztrált neveddel és a jelszavaddal lépj be az oldalra, és csak azután láss hozzá írásod feltételéhez, olvasáshoz, véleményezéshez, cseteléshez
| |
|
Ha valaki az oldalsávon szeretne elhelyezni valamit, kérem, hogy levél-csatolmányként küldje el valamelyik szerkesztő címére!
Kepes Károly | |
|
Boér Péter Pál Nagyító alatt és Le a láncokkal című novelláskötetei, a könyvekhez boerpeter_1959@yahoo
.com címen lehet jutni.
>>Részletesebben<< | |
|
Mária királynő
Tyúkanyó a kakukkfészekben
Elmenőben
Hétköznapi dráma
Hangok
Történet a kézművesről, a katonáról, és a királyról
Bódulat
Örömzene
A látogató
Állomások
Hogyan lehet abbahagyni egy ölelést?
Tűzmadár
Igazhitűek
Örömzene / "B" változat
szerelem kukac igazi pont hu
Lucia
Nem vagytok a magatokéi
Légvárak
Felfüggesztett zászlók
Nomádok
Fülöp bácsi és Barka néni
És akkor jöttek a magyarok
Csudálatos élet
Az irat
Hajnali vonat
Az idő foglyai
Lorensz
Csak pozitívan
Kálmánember
Piroska és a farkas
A halálraítélt
Testvéri szeretet
Amerikai vendég
A végzet
Vívódások
Reni 78
Vérszívó a szomszédom
Sivár
A fal mögött
Az azurkék keresése
Moira Zrt.
Az aranyhallá változott királylány
A tüntetés
A Törpepacsirta (Egy trónörökös rossz álma)
A lelkem színpadán
Büszkeség és balítélet
Szellemes történet
Engedj ki
Blood of Mary
Kegyetlenek
Kurva vagyok
Szerecsendió
Mai dráma
A miniszterelnök
A színdarabok a Játék / drámák oldalon olvashatók és véleményezhetők.
Ha bármelyik mű elnyeri a tetszésedet, és szeretnéd színre vinni azt, akkor a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot.
| |
|
Itt kedvetekre dumálhattok.
| |
|
Csak egy életem van.
Kérlek ne rontsd el, mert nincs hozzá jogod!
(Remélem a Pipafüst oldalait politikusok is olvassák)
S. Szabó István
| |
|
2024. Május
H | K | S | C | P | S | V | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 |
|
| | |
|
2024.02.06. 10:32
2023.12.17. 12:02
2023.11.26. 08:38
2023.08.27. 10:37
2023.08.27. 10:36
2023.08.21. 16:28
2023.08.15. 17:49
2023.06.19. 18:32
2023.06.19. 18:32
2023.06.04. 16:37
2023.06.01. 14:02
2022.12.28. 20:11
2022.11.01. 21:09
2022.11.01. 06:01
2022.09.13. 06:01
2022.08.05. 08:53
2022.07.01. 17:45
2022.05.08. 21:07
2022.05.01. 06:25
2022.05.01. 06:25
| |
|
|
Igen, ez sajnos ilyen helyzet. gyermekeink felnőnek, és elhagyák a szüői házat. Más Világ! Nekeünk e nejemmel szerncsénk van, mid két gyrmekünk itthon a családi házunkban lakik. De, már Mi is, elongondolgodtunk,hogy mi lesz, ha... Akkor lakásunk, is üres lesz.