2011.06.06. 14:47, oldwolf
Névjegyzék
Forgalmas utca a belvárosban, egy kis üzlet felett a felirat: "Mobiltelefonok. Vétel, eladás csere, hibás készülékek javítása itt".
Testes, körszakállas, szemüveges, alacsony férfi lépett be a helyiségbe. Az üveges pult mellett a sarokban "L" alakú asztal, rajta széjjelbontott gsm alkatrészek tömege. Rengeteg készülék a falon található vitrinekben, újak, használtak. Tompa zümmögés.
– Jó napot – mondta bizonytalanul, amint a sarok felé nézett. A fiatal fekete pólós éppen egy maroktelefont boncolgatott az éles fényű lámpa alatt.
– Tessék… – nem nézett fel – még ez is…, igen?
– Valami baj van ezzel – tette a pultra a készüléket, és feljebb tolta a szemüvegét – egyszerűen nem működik.
A pólós ránézett.
– Egen…, leejtette talán, vagy érte valami behatás a drágát?
Közben kézbe vette a telefont. Nem egy mai csirke – gondolta. Felnézett a szakállasra, aki a fejét rázta, annak jeléül, semmi hasonló nem történt.
– Kérem hagyja itt, megnézem, de ami azt illeti – kinézett a férfi mellett a nyitott ajtón – koros a kicsike. Semmit nem igérhetek, nézzen be délután!
Átadott egy nyugtát, visszavonult a csodatévő asztalhoz, mint aki jelzi, a dolog itt most véget ért. Kifelé lépve, a körszakállas előtt egy vékony, szőkésbarna lány libbent az üzletbe. Bement a pult mögé, és a fiú vállára tette a kezét.
– Helló Ati – modta, miközben levette hátizsákját, és lehuppant a székre – megy a meló?
A megszólított nem nézett fel, éppen visszahelyezte a fedelet egy mobilra.
– Ez kuka – mondta rövid egyszerűséggel – Mi a pálya aranyom?
Az "aranyom" izgett-mozgott ültében, ahogy nézelődött.
– Szombaton buli lesz, eljössz? Zsolti és Niki is jön – mondta jelentőségteljesen.
– Még nem tudom, rengeteg a meló, a főnök azt kérte vigyek haza egy pár romot, hogy haladjunk is. Majd meglátom jó? – ránézett a lányra – add már ide légyszives a pultról azt a szürke színű készüléket.
Ahogy nézegette, eszébe jutott amit a főnök szokott mondani, amikor őskövület került a kezébe: "Lehet hogy öreg, de ezek még bírták a kiképzést, bezzeg a mai csodák, elég ha rájuk tüsszentessz, máris megáll bennük az ütő!"
Kinyitotta a hátulját, kivette, majd visszatette a sim kártyát, és láss csodát, a masina működött.
– Örülni fog a tulaj, Detti, tedd a polcra! – nyújtotta felé.
A lány elvette, majd találomra lapozgatni kezdte az öreg kiérdemesült telefont.
– Figyelj már, mik vannak a telefonkönyvébe… – nyomkodta elszántan.
– Tedd már le, örülök, hogy rendben van az édes – mondta szokása szerint becézgető stílusban.
– Hát ez tök jó…, buzi főnök, vagy ez: öreg deszka – kuncogott rajta – ez sem rossz: talpas köcsög… ez a legjobb: csupacsöcs néni …– már rázkódott a nevetéstől.
– Figyeld meg, még eldobod, azt akkor tényleg kakukk lesz – szólt rá tettetett méreggel a fiú. Nemrég óta ismerte a lányt, a régi kapcsolata lassan a végéhez közeledett, ez meg mégnagyon újnak számított. Alig két hete találkoztak egy kiránduláson, és kialkulónak látszott valami kettejük között.
– Tilás, azért milyen emberek vannak – nézegette ahogyan az, apró csavarhúzóval bütykölt egy készüléket – ilyeneket írnak a telefonszám mellé?
– Hát elég ciki, paraszt is az ilyen, nagy bunkó – emelte tekintetét Dettire.
Hirtelen egy mobil szólalt meg, nem lehetett mindjárt tudni melyik is az, és elég furcsa volt a csengőhagja, mert marhabőgés hallatszott.
– Ez az enyém – szólt a fiú – ott van melletted a pult szélén az a fekete, aranyszegélyes, add már ide légyszi!
A lány felemelte, egy pillanatra megállt a mozdulat, ahogy a telefonra nézett, majd odanyújtotta.
– Te Ati, ki az a seggnyuszi?
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Megiga LOL-sms nyelven vok...