2011.05.19. 08:53, gatkotok
Húsvét sziget titkai
Húsvét napján fedezte fel egy holland kapitány
Jelképesen az európai fehér ember s a világ számára
E különös szigetet, melyet körbezár a Csendes óceán
Sajátos ember, állat, növényekkel a meleg Polinéziába
Cook, Humbold, Darwin, Hayerdahl is már itt járt
Érdekességük megcsodálni, titkait fölfedezni csábító
Egy másfélezer éves törzsi indián kultúra maradványát
Mely eltűnt okkal, megérdemelten, magát önpusztító
Jól szervezett, virágzó, önfenntartó mezőgazdaság
Erdő, mező, víz, mind a túlélés a jövő záloga
Méltányos elosztás, bölcs királyok irányítják
S hogy ez megszűnt - ember, klíma, sorsjátéka
Több száz megalitikus-maoi kőszobrok, bálványok
Háttal az óceánnak vigyázták népét a pogány istenek
Egyedi faszobrok, az ősök lelkei ezrével, kifaragottak
Vallásos szentélyek, papok szolgálták, kultikus helyek
Szárazság, túlnépesedés - szaporodtak a nehéz évek
Fogyott a víz, szobor rönkszállító fa-erdő, termény, élelem
Ínséges idők jöttek már, itt egyre nehezebb az élet
Az emberek felélték életterük, nincs tovább kegyelem
Föllázadtak a törzsek hát király és istenek ellen
Ledöntöttek mindent, ami a rossz múltra emlékeztet
Őket hibáztatták, pedig életformájuk a felelőtlen
A jövőre nem gondolva, jön az elkerülhetetlen végzet
A vulkánkúpi szobrok, így félbe maradtak mind
A teremtés megénekelt rongó-rongó táblái változott
Győzött a Makemake, a háború istene pusztítóként
Új vezetőket, isteneket kerestek, mi reményt adhatott
Madárember lett az új megmentő, imádott istenük
Mely el tud repülni a tarolt szigetről menekülve
De már nincs fa-erdő sem, nincs csónak, hajójuk
A sziget népessége pusztulásra van így ítélve
Beszélnek róla a hieroglifák láva barlangok mélyén
A fatáblák, botok titokzatos jelekkel róva-írva
A ledöntött kőszobrok, réten, vulkánok hegyén
Egy hajdani civilizáció lett itt saját kezűleg kipusztítva
Pedig volt itt tánc, zene, rovásírásban elbeszélve még
A világ ősi köldöke az önpusztítás jelképévé vált
Az emberi ostobaság és mohóság hozzávaló kellék
Az első ökológiai katasztrófaként például szolgált
Emberi vétek, isteni csapás annak a valódi oka?
Hatása ugyanaz – pusztulásba vezet egyszer
Intő példa lehet ma is sajnos sokak számára
A büntetés elkerülhetetlen – Vigyázz hát ember!
Csíkszereda 2009. II. 18.
Gratulálok szépen megírt történetedhez.
Szeretettel: MIla