Három év, 2354 milliárd – ez a Matolcsy-csomag

Végleges csomag, tesztelésen

A kormányfő egyfelől vélhetően próbál kimaradni a várhatóan komoly vitákat kiváltó csomag mögül, hogy azt ne Orbán-csomagként emlegessék, annak hivatalos keddi bemutatása is Matolcsy György és Navracsics Tibor feladata lesz. Másfelől viszont, éppen a várható viták, akár a kormánypárti képviselők nemtetszése miatt is, elképzelhető, hogy Orbánra is szükség lesz, hogy a csomagot párton, frakción belül le tudják nyeletni.

Lapunk tudósítójának a fideszes képviselők már korábban azt mondták, a csomagon a viták ellenére már aligha lehet változtatni, ami a frakció elé kerül, az egy végleges javaslat lesz. Így a mostani tájékoztatás elsősorban azt a célt szolgálhatja, hogy az éles bemutatás előtt teszteljék annak fogadtatását.

Nagyobb szigor

A kiszivárgott számok szerint a strukturális reformok a korábban beharangozott területeket [2] érintik (tömegközlekedés, nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások, munkanélküliségi ellátórrendszer, gyógyszerkassza), illetve az államadósság jelentős levágását eredményezik. Látszólag úgy tűnik, hogy a kiigazítás nagyobb méretű lesz, mint azt az eddigi kommunikáció alapján sejteni lehetett, ám ennek egy nagy tétel az oka, a nyugdíjvagyonból deficitcsökkentésre felhasznált 530 milliárd forint.

A kormány az államadósságot a GDP 65-70 százalékára óhajtja leszorítani, amire a kasszák vagyonának 63 százalékát szánja. Ha viszont teljes összeget erre fordítaná, megcélozhatná akár a 60 százalékos maastrichti limitet is – írja a HVG. Az egyes ágazati intézkezdések hatása, mint az a táblázatunkból is látszik, három év alatt – legalábbis ha bejönnek a tervek – nagyjából 1800 milliárd forint.

Reform helyett nyugdíjpénz-felélés

Jövőre még nem, de 2013-ban és 2014-ben a legnagyobb tételt az államadósság-csokkentő alap jelenti. Ez viszont nem reformintézkedést jelent, hanem az elvont nyugdíjvagyon felélését, és egyben arra utal, hogy a költségvetés stabilizálásában a reformoknak a vártnál kisebb, a nyugdíjvagyon jelentette egyszeri tételnek a vártnál nagyobb szerepe van.

A kormányzati tervekből kitetszik, hogy az „államadósság-csökkentő alap” – hivatalos nevén Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő alap – 2012-ben 90 milliárd forinttal, de még a következő két évben is 220-220 milliárddal fogja javítani a költségvetést. Az idén 530 milliárdot szív belőle magához az állam, vagyis a későbbi időkre szánt megtakarításokból több mint ezer milliárdot elkölt" – írja a HVG.

Az idei 530 milliárdos elszívás a kormányszóvivő egy múlt heti nyilatkozata alapján azonban kérdésesnek tűnik. Nagy Anna a hétvégi kormányülést megelőzően azt mondta, hogy az idei költségvetésben szereplő 530 milliárd forintnyi előirányzat helyett 434 milliárd forintnyi bevétel kerül az állami nyugdíjrendszerbe a magánnyugdíjpénztáraktól érkező vagyonelemek értékesítéséből. A közel százmilliárdos eltérést azzal magyarázta, hogy a kormány friss számításai szerint idén 900 helyett 800 milliárd forintos lehet a nyugdíjkassza hiánya.

Az eltérés oka lehet, hogy a rokkantnyugdíjazási rendszer mellett a kormány a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét is jelentősen visszaszorítaná. A Hírszerző értesülése szerint [3] a kormányfő a Fidesz frakcióülésén azt mondta, hogy "egy nyugdíjkorhatár van".

A lap fideszes forrásai szerint ez azt jelenti, hogy leszámolnak a korkedvezményes nyugdíjakkal, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár előtt senki ne mehessen nyugdíjba. Ez alól a nők 40 év munkaviszony utáni kedvezménye lenne az egyetlen kivétel. A legnagyobb felháborodás a rendőröknél, tűzoltóknál lehet, itt a kormányfő is nagy ellenállásra számít – írja a Hírszerző.

Bár a kormányfő korábban nem hozakodott elő a rendőrök kedvezményes nyugdíjazásának szigorításával, a téma már napirendre került a választások óta, igaz, csak szűkebb körben. Pintér Sándor belügyminiszter 2010-ben a rendőrszakszervezetekkel tárgyalva többek között jelezte, hogy 25 évről 30-ra emelkedne a kedvezményes nyugdíj megszerzéséhez szükséges szolgálati évek száma, a kiszivárgott információk alapján azonban lehet, hogy nagyobb szigorításról lesz szó.

Dolgozni kell

A lap úgy tudja, hogy három év alatt 357 milliárddal csökkentenék a nyugdíjcélú kiadásokat. Elképzelhető, hogy a költségvetés kivonul a nyugdíjrendszer finanszírozásából – erre Orbán Viktor már korábban utalt –, vagyis csak a munkavállalók befizetéséből származó nyugdíjjárulékot lehet majd nyugdíjkifizetésre költeni. Ez akár jelentős nyugdíjcsökkenést is okozhat, míg a foglalkoztatás fel nem fut a kormány által tervezett szintre.

A foglalkoztatási reformtól a költségvetési egyenleg robusztus, 621 milliárdos javulását várják. Utóbbi két elemből állna össze: a foglalkoztatás növekedésével emelkedő adóbevételekből, illetve a munkanélküliek támogatásának csökkentéséből. Ennek érdekében, tudomásunk szerint, a kormány ismét csökkenteni tervezi a munkanélküli-ellátás időtartamát – a drasztikusabb javaslat a mostani 270 napot 90 napra faragná le, vagyis csak 3 hónapig járna álláskeresési támogatás –, míg a Hírszerző úgy tudja, hogy leszállítanák a tankötelezettséget 15 évre.

A nyugdíj- és a foglalkoztatási reform határán mozog a rokkantnyugdíjasok ügye. Ebből a 700 000 emberből [4] nagyjából 350 000 még nincs nyugdíjaskorú, a kormány – korábban napvilágot látott tervek szerint – a támogatások csökkentését, és legalább 100 000 rokkantsági nyugdíjon lévő újbóli munkába állítását tervezi.

Jön a MÁVAUT és a drágább gyógyszer

A csomag szerint 165 milliárddal menne kevesebb tömegközlekedésre, ám ez, annak fényében, hogy a Bajnai-kormánynak nem sikerült érdemi kiadáscsökkentést elérni, illúziónak tűnik. Az e-útdíj bevezetése és a dugódíj [5] hozhat ugyan olyan többletbevételeket, amit a közösségi közlekedésre lehet fordítani, ám ezeknek az intézkedéseknek a pénzügyi hatása egyelőre kérdéses. A kormány átfogó tömegközlekedési holding létrehozására készül, aminek a MÁV, a Volán-társaságok és a BKV is tagja lenne.

A gyógyszerkassza állami támogatását a következő három évben 83-120-120 milliárddal nyesik meg, a felsőoktatásból 12-38-38 milliárdot vonnak el. Ez utóbbi intézkedés feltehetően elsősorban a hallgatók számának csökkentésével valósul meg, míg utóbbit a gyógyszergyártók befizetéseinek növelésével, ami elkerülhetetlenül a gyógyszerek árának emelkedéséhez vezethet. A HVG azt írja: az eddigi 12 százalékos rabbat feltehetően 18 százalékra nő, és az orvoslátogatói „adót” is 50 százalékkal emelik, ami egyenértékű a versenyképes honi gyógyszergyártás legyalulásával.