Üdvözlünk vándor! Ülj tüzünk mellé, és érezd jól magad nálunk |
| |
|
Megtisztelsz látogatásoddal. Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy rohanó, gyilkos tempójú világunkban kicsit megpihenjünk, menedékre leljünk. Itt feltöltheted írásaidat, olvashatsz, eszmét cserélhetsz, vagy akár véleményt is nyilváníthatsz. Csupán egy valamit kérek tőled. Mindezt mindannyiunk örömére, szórakoztatására, kulturált körülmények között tedd meg. Most pedig kényelmesen helyezkedj el, és érezd jól magad.
Szellemi munkád után jogdíjat sajnos nem áll módomban fizetni, de elég legyen számodra a tudat, hogy remélhetőleg sokan olvassák majd azokat.
Fontos információ: Ahhoz, hogy a PIPAFÜST tagja legyél, szerzőink egyikétől kell beszerezned meghívót, vagy ajánlást.
Ha szeretnél tőlem többet olvasni, kérlek kattints a www.sneider.5mp.eu oldalra.
S. Szabó István
| |
|
Az oldalon feltüntetett írásokat - szellemi termék - megilleti a szerzői jog védelme. Ha bármelyik mű elnyerte tetszésedet, és szeretnéd felhasználni azt, kérlek a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot. | |
Felszáll és körbefon, mint a pipafüst |
Radnai István
PISTA-ATTILA KINŐTT RUHÁJA
Emlékszem az ikon hidegére
szádon, s verejtéked hogy szakadt...
mint kivégzett strelec felesége
üvöltök a Kreml fala alatt"
Anna Ahmatova: Rekviem - Bevezetés (1935)
(Rab Zsuzsa fordítása)
attila a világjáró párizs és a kótdazűr
maradhatott hát utána hézag mint a világűr
szerencséd volt egy kocsival hosszabb
aznap a vonat lett volna rosszabb
túléltél volna világháborúkat s fojtott
volna a kötél mert fegyelmet nem oltott
beléd a század és a szenvedély
így fennmaradt holtan az esély
kiforgatták szavaidat
szemezgették soraidat
rád adtak egy szűk ruhát
megint dönthetnéd a tökét
elkaphatnád tőkés tökét
nem játszanád a puhát
| |
|
Ha ültettél egy fát, és írtál egy könyvet, már nem éltél hiába.
| |
|
Papírra vetett szárnyaló rímmé kócolt gondolat,
Imádság, dallamban lélekkel eggyé fonódva.
Poros betűink arany ecsettel fényesre fésülöd,
Alvó ihletet születni a fényre, ragyogni hívod.
Füstként illattal úszik a légen át a kósza vers
Üres estéket parázslón szellemmel betöltve.
Siess éteren át alkotó szívekhez s kezekhez,
Tedd szebbé a napok megfakult színét!
| |
|
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratot alapította és szerkeszti:
S. Szabó István
sneider1@citromail.hu
istvan.szabo012@gmail.com
Társszerkesztő:
Kepes Károly
kkepes@gmail.com
Ha kérdésed, problémád vagy ötleted van az oldallal kapcsolatban, fordulj hozzánk bizalommal. | |
Hányan is vagyunk jelenleg? |
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratnak, jelenleg
78
regisztrált tagja van.
| |
Interjúk a Pipafüst szerzőivel |
| |
Drámák (Pályázati antológia) |
| |
|
Itt megunt könyveidet cserélheted másik könyvre. Áruld el a mű címét, és azt, hogy milyen kötetet kérsz érte cserébe. Persze, írj ide egy elérhetőséget is! Ha viszont árulod a könyvet, akkor lécci vidd a kereskedőházunkba, egy "emelettel" lejjebb.
| |
Társoldalak (kattintható) |
| |
|
Bannercserére ajánljuk | |
|
Milyen a múltad?
Azt tudod.
Milyen lesz a jövőd?
Nos.
Amilyenné teszed.
Ha széppé varázsolod a holnapod, akkor a jövőd is, és a múltad is szép lesz.
Hisz a holnapról, holnapután, már múltként beszélünk
S. Szabó István
| |
|
|
|
Álom ..., gép ...2010.08.12. 16:54, CZAGA
Akkor nem hittem volna, hogy most egy laptopon írom a gondolataimat.
Tinédzser koromban, amikor az irodalom elkezdett komolyabban foglalkoztatni, arról álmodoztam, hogy egyszer, majd ha lesz rá elég időm, én is le fogom írni azt a sok mindent, ami a fejemben kavarog. Ez valami olyan álmodozás volt, amit a legjobb barátnőmnek, a legbizalmasabb barátomnak sem mondtam el soha.
Tulajdonképpen mind a mai napig megmaradtam azon a szinten, hogy álmodozom. A mai formájában jobban konkrétizálódott ez a dolog, valahogy így: ha megérem azt a kort, hogy nyugdíjas leszek, -vagyis nem kell dolgoznom már a kenyérre valóért-, akkor majd magányos óráimat azzal fogom tölteni, hogy ülök az írógépnél, és leírom mindazt, amit tudok az életről, emberekről, a világ dolgairól.
Nem is lehet annál szebb dolog, mint amikor az ember reggel felkel frissen, pihenten, a nyitott ablakon beárad a hűvös, tiszta levegő, zajonganak a madarak, napsugár maszatolja a padlót, és a fejemben zsongó gondolatokat várja az írógépbe helyezett fehér lap.
Nem adtam föl a reményt, hogy ez a vágyam beteljesüljön, de kezdett a dolog aggasztani, hogy talán mégsem sikerül.
Mert mi is a helyzet: ha meg is érem a nyugdíjas kort, vajon milyen állapotban leszek addigra? Lesz-e épkézláb gondolatom, képes leszek-e azokat megfogalmazni, vagy talán a hosszú munkás évek nyomora nem torzít-e el bennem mindent úgy, hogy azok már szóra sem, nemhogy papírra lennének érdemesek? Egyáltalán, lesz-e erőm leülni az írógéphez, látom-e még a papírt, futja-e a nyugdíjamból gépre, papírra?
Elkezdtem kalkulálni, számot vetni, logikát keresni,majd fellázadni, és végső döntésként megvettem életem első luxus cikkét, egy írógépet.
Nem volt könnyű döntés, hónapokig rágódtam rajta, de megtettem. Úgy gondolom, a szellemi frissességemet így tudom konzerválni a legjobban, ha az agyamat nem csak befogadásra, hanem következtetések levonására is használom, és ezt -jobb híján- papíron is megosztom másokkal. Magyarul: a napi néhány órás TV nézést a harmadára csökkentem, helyette kopácsolok egy kicsit. Mindegy, hogy mit, a fiókban összegyűlt papírok egyszer tán még összeállnak valami értelmes dologgá, lényeg az, hogy leírjam most, amikor még frissek a benyomásaim.
A legnagyobb lelki furdalást az okozta, hogy családi költség vetés egyáltalán nem engedi meg, hogy egy ilyen hasznot nem hozó, semmire se jó dologba ennyi pénzt invesztáljunk. Mert, hát be kell látni, hogy a tapétázás immár elodázhatatlan, a szőnyeg padlót is ki kellene cserélni addig, amíg van néhány milliméter belőle, és az sem ártana, ha fogak lennének a számban és ne ijedjek meg magamtól, ha belenézek a tükörbe. Na mármost, ha ezeket a dolgokat meg akarom oldani, még ha csak egyesével is, az akkora anyagi megterhelés, ami csak több éves spórolással oldható meg. Ezzel szemben az a kis összekuporgatott pénz, ami néhány tekercs tapétára, vagy esetleg két fogra lenne elegendő - egyenlő a semmivel.
Óvatos érdeklődéseim az írógépek után, nagyon elkeserítőek voltak. Mindenhol csak ultramodern szuper csodák, tele ezer kütyüvel, kazettával, kimondhatatlan nevű, ismeretlen rendeltetésű funkcióval, mindez többért, mint a havi fizetésem. Hiába mondtam, hogy nekem csak olyan kell, amivel írni lehet, olyan már nem létezik. Fűnek, fának elmondtam mit szeretnék venni, és hogy ezzel szemben mit kínálnak, míg végül rám mosolygott a szerencse. Valakinek volt egy ismerőse, akinek volt egy másik, ott kaptam egy harmadik telefon számot, ahol is a vonal végén egy roppant udvarias úr közölte, hogy cége foglalkozik használt, felújított gépek adás-vételével, milyent is szeretnék? Óvatosan, - nehogy azt gondolja, valami primitív barom vagyok - elmondtam, hogy igazából nincsenek igényeim, csak a gyereknek szeretném venni, hogy legyen mivel leírnia a kidolgozott érettségi tételeit. Akkor felsorolt négy-öt márkanevet, én meg borzasztó zavarba jöttem, mert nem igazán értettem, hogy mit is mond. Az egyik név halványan ismerős volt, mintha már hallottam volna. Félénken rákérdeztem. Igen megdicsért a választásomért, mondván, hogy ez az egyik legmegbízhatóbb márka, tudna is egy ragyogó állapotbn lévőt ajánlani nekem. Igaz, ugyan nem beszéli mind a hét nyelvet perfekt, de talán ezt tudom nélkülözni. Felujjongtam, hogy ez álmaim netovábbja, és nagyon megfelelne, ha az árban is meg tudnánk egyezni. Erre mondott egy olyan összeget, amennyiért egy ócska rádiót sem kapnék a kereskedelemben. Hinni sem akartam a fülemnek, amikor felajánlotta, hogy másnap délben - ha nekem is megfelel - házhoz is szállítja. Örömmel vettem. Másnap dél körül izgatottan vártam, míg aztán megjelent egy bankár-külsejű úriember, hóna alatt hozva a várva várt csodát. Kipróbáltuk, kifizettem, elbúcsúztunk.
Aztán csak ültem a böhöm nagy gép előtt, és nem tudtam vele semmit sem kezdeni. Ugyanis nem volt hozzá használati utasítás. Ha bekapcsoltam lámpák égtek mindenhol, a klaviatúrán olyan feliratú billentyűk voltak, amiknek a funkcióját nem is sejtettem. Nyomogattam egyiket-másikat, akkor újabb fények gyúltak csipogás kíséretében, a betűk nem mozogtak, a papír kiszaladt, és én tök hülyének éreztem magam.
Na, de ha már eddig eljutottam, nem fogok meghátrálni. Nyomozásom, nyavalygásom eredményeként néhány nap múlva megkaptam a gépről szóló összes tudnivalót tartalmazó Biblia méretű brosúrát.
Miután egy délutánt arra szántam, hogy háromszor elolvastam az egészet, rögtön láttam, hogy az én műszaki szellemi nívóm a béka-szintet sem üti meg. Világossá vált számomra, hogy nem fogok tabulálni sem vízszintesen, sem függőlegesen, sőt, a tömb-szedésre sem leszek képes, és az sem teljesen világos, hogy mikor melyik memória dolgozik, így aztán a sikító frász jött rám, mikor a fene tudja mit nyomtam meg, és a gép nekifogott: géppuska ropogás szerű hangot hallatva tele írt egy lapot az általam eddig leírt fontos dolgokkal, mi szerint, mi is a nevem (ezt legalább hatszor, különböző sor- és betűközökkel, valamint más-más vastagsággal, aláhúzva és anélkül), valamint azt, ahogy leírtam átkaimat, szitkaimat, amiért nem tudom kezelni.
Végül kompromisszumos döntés született. Hosszas tanulmányozás után kihámoztam a számomra érthető és fontos tudnivalókat, beprogramoztam a dögöt arra, hogy megegye a papírt, írjon, és csak akkor csipogjon, ha kérdezem. A többi százhúsz oldalt eltettem szebb napokra. Majd ha már nyugdíjas leszek, és nem kell kenyérre valót keresnem, és már nem tudok a gép mellé sem leülni, akkor majd rászánom a hátralévő életem a tanulmányozására és annak megértésére, hogy pl. hová is kell bedugni a magnó csatlakozóját akkor, mikor azt akarom, hogy leírja a dög amit én előzőleg rámondtam a magnóra. Momentán nincs is magnóm, és még nem tartok ott, hogy krumpli pucolás közben mélyen szántó gondolatokat mondjak egy gépnek, amit, ha bedugok a megfelelő helyre, a többit ők ketten elintézik, amíg én mosok, vagy nevelem a gyerekeimet.
Talán észre vehető, hogy nem nagyon kedvelem ezt az álom-gépet, de őszintén megvallva, egy ósdi Remingtont már aztán végképp nem tudnék megfizetni. Most ott tartunk, hogy néha én is használhatom, ha éppen nincsenek itthon a gyerekek, vagy valami eszelős krimivel sorvasztják az agyukat .
Kimondottan pihentető és idillikus ez a családi hangulat: a nappaliban lévő TV-ből halál sikolyok, hörgések nesze terjeng, itt, a kis szobában diszkréten kopácsolok a masinán, amit csak néha szakít meg a csipogása, ami vagy azt jelenti, hogy vége a sornak, vagy azt, hogy rám szól, te hülye, már megint rossz gombot nyomtál meg.
Tehát sikerült megvalósítanom álmom egy kicsinyke részét, onthatom a magvas gondolatokat, nem kell tartanom az értetlen tekintetektől, a papír mindent elbír, legfeljebb csak a gép szól bele, de ha megharagszom, csak egy mozdulat, és máris néma, mint a sír. Ez az én bosszúm.
(1999. Decembere)
| |
|
|
A Keresztanya Szlovákiában |
| |
|
Amint látjátok új fórumot csináltam. Ez tulajdonképpen weboldal a weboldalban. A teljeskörű használatához regisztrálni kell , csak úgy tudok moderátori jogot – vitaindítás, törlés, változtatás – adni, de az egyszerű hozzászóláshoz elég csak a téma címére kattintani, a többi értelemszerű. Kérem, hogy használjátok. Köszönöm! Ha valami miatt nem működne rendesen: >>Itt az eredeti oldal<<
| |
|
Határokon át!
Eredményhirdetés
Próza
I. Nagy Ilona: Örökségem a jussom, 270 pont
II. Orosz Lajos: Ki kell várni, ki kell várni, 130. pont
III. Nyéki Magda: Képeslapok és álmok, 109 pont
Vers
I. Orosz Lajos: Székelynek lenni, 69 pont
II. Ketel Ilona: Itthon, otthon, 57 pont
III. Gegő Rebeka: Magyarnak születtem, 46 pont
Gratulálunk!
| |
Hogy regisztrálhatsz a Pipafüstön |
Regisztrálni csak valamelyik szerzőnk meghívásával tudsz, mégpedig a következőképpen.
S. Szabó István vagy Kepes Károly emil címére - melyet megtalálsz a folyóirat bal oldalán, a szerkesztők neve alatt - elküldesz egy pársoros bemutatkozó levelet, a regisztrációs nevedet, a jelszódat, és megnevezed a szerzőt, akinek az ajánlásával szeretnél tag lenni.
Ha a szerző visszajelez nekünk, hogy vállalja érted a felelősséget, akkor zöld utat kapsz, regisztrálunk az oldalon, és teljes jogú tag leszel.
szép napot: S. Szabó István | |
|
Tisztelt regisztrált felhasználó!
Az oldal használatával kapcsolatban a Menű / Belső levelezés oldalon találsz hasznos információkat.
Bejelentkezés nélkül nem tudsz semmiféle írott anyagot feltenni az oldalra.
Véleményezni tudsz ugyan bejelentkezés nélkül, de kicsit macerás a dolog.
Ha javasolhatom, akkor előbb a regisztrált neveddel és a jelszavaddal lépj be az oldalra, és csak azután láss hozzá írásod feltételéhez, olvasáshoz, véleményezéshez, cseteléshez
| |
|
Ha valaki az oldalsávon szeretne elhelyezni valamit, kérem, hogy levél-csatolmányként küldje el valamelyik szerkesztő címére!
Kepes Károly | |
|
Boér Péter Pál Nagyító alatt és Le a láncokkal című novelláskötetei, a könyvekhez boerpeter_1959@yahoo
.com címen lehet jutni.
>>Részletesebben<< | |
|
Mária királynő
Tyúkanyó a kakukkfészekben
Elmenőben
Hétköznapi dráma
Hangok
Történet a kézművesről, a katonáról, és a királyról
Bódulat
Örömzene
A látogató
Állomások
Hogyan lehet abbahagyni egy ölelést?
Tűzmadár
Igazhitűek
Örömzene / "B" változat
szerelem kukac igazi pont hu
Lucia
Nem vagytok a magatokéi
Légvárak
Felfüggesztett zászlók
Nomádok
Fülöp bácsi és Barka néni
És akkor jöttek a magyarok
Csudálatos élet
Az irat
Hajnali vonat
Az idő foglyai
Lorensz
Csak pozitívan
Kálmánember
Piroska és a farkas
A halálraítélt
Testvéri szeretet
Amerikai vendég
A végzet
Vívódások
Reni 78
Vérszívó a szomszédom
Sivár
A fal mögött
Az azurkék keresése
Moira Zrt.
Az aranyhallá változott királylány
A tüntetés
A Törpepacsirta (Egy trónörökös rossz álma)
A lelkem színpadán
Büszkeség és balítélet
Szellemes történet
Engedj ki
Blood of Mary
Kegyetlenek
Kurva vagyok
Szerecsendió
Mai dráma
A miniszterelnök
A színdarabok a Játék / drámák oldalon olvashatók és véleményezhetők.
Ha bármelyik mű elnyeri a tetszésedet, és szeretnéd színre vinni azt, akkor a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot.
| |
|
Itt kedvetekre dumálhattok.
| |
|
Csak egy életem van.
Kérlek ne rontsd el, mert nincs hozzá jogod!
(Remélem a Pipafüst oldalait politikusok is olvassák)
S. Szabó István
| |
|
2024. Július
H | K | S | C | P | S | V | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 |
|
| | |
|
2024.02.06. 10:32
2023.12.17. 12:02
2023.11.26. 08:38
2023.08.27. 10:37
2023.08.27. 10:36
2023.08.21. 16:28
2023.08.15. 17:49
2023.06.19. 18:32
2023.06.19. 18:32
2023.06.04. 16:37
2023.06.01. 14:02
2022.12.28. 20:11
2022.11.01. 21:09
2022.11.01. 06:01
2022.09.13. 06:01
2022.08.05. 08:53
2022.07.01. 17:45
2022.05.08. 21:07
2022.05.01. 06:25
2022.05.01. 06:25
| |
|
|
Ne is mondd! Amióta megvan a laptopom, már teljesen kiképeztem magam a kezeléséből.
Igaz, hogy tyúkszem nőtt a valagamra, annyit ülök előtte...